Halálos eszközökkel is védték szeretteiket a hullarablóktól a 19. századi családok

Trükkök és tragédiák

Az újkori sírrablók azonban hamar rájöttek e csapdák elkerülésének egyik legbiztosabb módjára (a legeslegbiztosabb természetesen az volt, ha lefizették az adott temető gondnokát vagy az őrt, aki a fegyverért felelt). Mivel a fegyvereket éjszakára helyezték csak ki, nappal a temetők biztonságosan járhatók voltak – egészen addig, amíg az ember nem keltett feltűnést.

A hullarablók ennek érdekében biztosra mentek: feketébe öltözött, gyermeket cipelő – azaz átlagos özvegyasszonynak tűnő – nőket küldtek nappal a kiszemelt sírokhoz, hogy megfigyeljék a fegyver, illetve a zsinórok rögzítési pontjait, hogy aztán a tolvajok éjjel ezeket gondosan kikerülve dolgozhassanak.

A sírok védői ennek megfelelően jobban álcázható pontokra igyekeztek telepíteni őket, és a rögzítési pontokat is megtanulták csak sötétedés után kihelyezni.

Habár széles körben „temetői puskának” (cemetery gun) nevezték az ilyen eszközöket, korántsem csak sírokat védtek velük ekkoriban – a birtokosok saját erdőik vadállományát is igyekeztek óvni ilyen eszközökkel az orvvadászoktól, illetve értékes árut tartalmazó raktárak közelében is akadt dokumentált példa az elhelyezésükre.

Hogy mennyire voltak valóban hatékonyak ezek az eszközök, arról nem szólnak írott források. Annyi bizonyos, hogy az Egyesült Államokban nem csupán vásárlásra, de bérlésre is kínálták őket, tehát az igény minden bizonnyal megvolt rájuk – még akkor is, ha valódi funkciójuknak inkább az elrettentés, mint a bűnözők megölése vagy megsebzése bizonyult.

Az sem utolsó szempont, hogy egy megtöltött kovás elsütőszerkezetű lőfegyver meddig marad veszélyes bárkire kint a szabad ég alatt – a Brit-szigetek időjárási viszonyait tekintve a szakértők szerint aligha képzelhető el, hogy egyetlen hideg, nyirkos éjszakánál többet kibírna elázás nélkül a lőpor, csapadék esetén pedig ennél is kevesebb időről lehet szó.

Szomorú igazság azonban, hogy az esetek többségében így sem a szándékos betolakodók, hanem a vétlen, sokszor eltévedt járókelők sétáltak bele e halálos csapdákba – a tolvajok jóval találékonyabbak annál, mint hogy a legegyértelműbb útvonalon közelítsék meg céljukat. A legtöbb, a „temetői puskákról” szóló fennmaradt írott forrás éppen ezekkel az esetekkel kapcsolatos.

Az értelmetlenül megölt vagy megnyomorított áldozatok növekvő száma mind az Egyesült Államokban, mind Nagy-Britanniában a „temetői puskák” használatának betiltásához vezetett a 19. század első felében.

A legfőbb érv a tulajdon védelméhez való jog ésszerű kereteken belül tartása volt: semmilyen bíró vagy esküdtszék sem fogadná el olyan ember védekezését, aki saját kezűleg lelőtt valakit csak azért, mert az illető az ő területére lépett – egy ilyen fegyver pedig pontosan ezt a szándékot valósítja meg, csupán a cselekvő embert vonja ki az egyenletből.

1. Egyszerű, de halálos
2. Trükkök és tragédiák

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai