Halálos eszközökkel is védték szeretteiket a hullarablóktól a 19. századi családok
2021. február 19. 18:51 Múlt-kor
Örök dilemma a jogalkotásban, hogy az ember meddig mehet el tulajdona, illetve értékei védelmében. Ezek az értékek nem mindig jelentenek vagyont vagy értéktárgyakat – egy családtag vagy szeretett ismerős holtteste, illetve végső nyughelyének háborítatlansága is jelenthet megvédendő értéket, míg egy frissen eltemetett hulla egyesek számára kívánatos – és pénzzé tehető – zsákmányt. A két érdek ütközésének frontvonalán egy különös találmány is létrejött.
Korábban
Egyszerű, de halálos
A 18. és 19. században a hullarablás jelensége komoly gond volt Nagy-Britanniában és az amerikai gyarmatain, illetve később az Egyesült Államokban egyaránt. Mivel a sebészek és orvostanhallgatók kizárólag kivégzett elítélteken, illetve (a ritkaságszámba menő) önkéntes donorokon végezhettek boncolást, ezekből pedig aligha állt rendelkezésre elegendő, hamar felvirágzott az illegális hullakereskedelem.
A hullarablókat a korabeli angolban „feltámasztóknak” (resurrectionist) nevezték, tevékenységük pedig számos, a sírok védelmét célzó találékony fejlesztést is eredményezett. Az egyik legkülönösebb ezek közül a „temetői puska” néven ismert eszköz volt.
Az eszköz egy, a korabeli fegyvertechnológiának megfelelően kovás gyújtású tűzfegyver volt, amely egy körbeforgatható talpon foglalt helyet a védeni kívánt síron vagy valahol mellette. A sütést a megszokott elsütőbillentyű helyett egy tolólap biztosította, amelyet a legtöbb fennmaradt példányon egy három gyűrűben végződő rúd mozgatott.
A három gyűrűhöz lehetett kötözni a zsinórokat, amelyekre – taktikus elhelyezésüket követően – rálépve, vagy megfelelő erővel hozzájuk érve a betolakodó maga felé irányította a fegyver csövét, és el is sütötte azt.
Mivel az éjszaka, a sötétben dolgozó „feltámasztók” aligha vehették észre a botlódrótokat a sötétben, logikus, hogy az eszközök igen hatékonyan működhettek. Mivel korántsem precíziós eszközökről volt szó, az esetek többségében söréttel töltötték őket, amelyet rövid csövükből viszonylag nagy szórással repíthettek ki, nagyobb eséllyel találva el a betolakodót. Maradtak azonban fenn beszámolók apró kövekkel, illetve – egyfajta nem-halálos opcióként – egyszerű konyhasóval töltött „temetői puskákról” is.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
- A leves, amely megállított egy háborút
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
- A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
- Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
