A szovjet propaganda áldozata lett Vlagyimir Komarov, a hibáktól hemzsegő Szojuz–1 kozmonautája

Komarov gyászoló családját hagyta hátra

A Szojuz–1 szovjet űrrakéta, fedélzetén Vlagyimir Komarovval, 1967. április 23-án emelkedett a magasba a bajkonuri űrközpontból. Röviddel a felszállás után, műszaki hibák sorozata lépett fel, és a küldetés hamarosan rémálommá vált.

A tömegével jelentkező technikai problémák nem lepték meg sem Komarovot, sem a földön szolgálatot teljesítő műszakiakat.

A tartalék pilóta Jurij Gagarin, akit 1961-es történelmi űrrepülése óta a Szovjetunió ünnepelt hőseként tiszteltek, több tapasztalt mérnökkel egyetemben, még a felszállás előtt tüzetesen átvizsgálta az űrrepülőt, amelyen nem kevesebb, mint 203 hibát észleltek

Gagarin egy vaskos összefoglalót is írt a felfedezett műszaki problémákról és a felszállás elhalasztását javasolta. A dokumentumot átadta Ruszajev KGB ügynöknek és arra kérte őt, hogy juttassa el azt az illetékeseknek. Próbálkozása hiábavaló volt, mert senki nem merte közölni a rossz híreket a legfőbb döntéshozókkal.

Leonyid Brezsnyev szovjet vezető ugyanis egy bombasztikus sikerrel szerette volna megünnepelni a közelgő kommunista forradalom 50-ik évfordulóját, és természetesen az sem volt mellékes számára, hogy az USA-val folytatott űrversenyben országa lépéselőnyre tegyen szert.

Nem volt pardon. A kétgyermekes Komarov, aki végzetes küldetése előtt már kétszer is megjárta a világűrt, nem léphetett vissza, már csak jó barátja, Jurij Gagarin miatt sem. Tudta, hogy visszalépése Gagarin halálos ítéletét jelentené, így a helyén maradt.

Amint űrhajója Föld körüli pályára állt, Komarov harca a technikával tovább folytatódott: az akadozó energia ellátás miatt hajója navigációs rendszere elégtelenül működött. Ennek ellenére Komarovnak sikerült belépnie a Föld atmoszférájába és megkezdenie a leszállást.

Tragikus módon, a leszállóegység fő fékezőernyője nem nyílt ki, így Komarov, akár egy fékezhetetlen meteorit, nyaktörő sebességgel csapódott a felszínbe Orenburg közelében. A leszállóegység felrobbant, Komarovnak nem volt semmi esélye a túlélésre.

Szovjet bélyeg a hősi halott emlékére, 1964.

A szörnyethalt kozmonautát, kérésének megfelelően, nyitott koporsóban temették el. Az elszenesedett maradványok bizarr, horrorisztikus látványa az öntelt és felelőtlen szovjet vezetés kritikája volt.

A tragédiák sorozata azonban tovább folytatódott. Komarov önfeláldozó tette sajnálatos módon csak egy évvel tudta meghosszabbítani barátja életét, Gagarin ugyanis 1968 tavaszán végzetes repülőbalesetet szenvedett.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére