A szovjet propaganda áldozata lett Vlagyimir Komarov, a hibáktól hemzsegő Szojuz–1 kozmonautája
A világűr meghódítása
„Ha nem én szállok fel, akkor a tartalék pilótát küldik helyettem.” A vég közeledtét érző, kétségbeesett kozmonauta, Vlagyimir Komarov így folytatta Venjamin Ruszajev KGB-ügynöknek: „(…) és akkor az az ember helyettem fog meghalni”. Komarov sejtelmei beigazolódtak, nem sokkal reményvesztett helyzetjelentése után az űrhajósból nem maradt más, csak egy szénné égett torzó. 54 éve, 1967. április 23-án indult végzetes útjára a Szojuz–1.
A Szojuz–1 szovjet űrrakéta, fedélzetén Vlagyimir Komarovval, 1967. április 23-án emelkedett a magasba a bajkonuri űrközpontból. Röviddel a felszállás után, műszaki hibák sorozata lépett fel, és a küldetés hamarosan rémálommá vált.
A tömegével jelentkező technikai problémák nem lepték meg sem Komarovot, sem a földön szolgálatot teljesítő műszakiakat.
A tartalék pilóta Jurij Gagarin, akit 1961-es történelmi űrrepülése óta a Szovjetunió ünnepelt hőseként tiszteltek, több tapasztalt mérnökkel egyetemben, még a felszállás előtt tüzetesen átvizsgálta az űrrepülőt, amelyen nem kevesebb, mint 203 hibát észleltek
Gagarin egy vaskos összefoglalót is írt a felfedezett műszaki problémákról és a felszállás elhalasztását javasolta. A dokumentumot átadta Ruszajev KGB ügynöknek és arra kérte őt, hogy juttassa el azt az illetékeseknek. Próbálkozása hiábavaló volt, mert senki nem merte közölni a rossz híreket a legfőbb döntéshozókkal.
Leonyid Brezsnyev szovjet vezető ugyanis egy bombasztikus sikerrel szerette volna megünnepelni a közelgő kommunista forradalom 50-ik évfordulóját, és természetesen az sem volt mellékes számára, hogy az USA-val folytatott űrversenyben országa lépéselőnyre tegyen szert.
Nem volt pardon. A kétgyermekes Komarov, aki végzetes küldetése előtt már kétszer is megjárta a világűrt, nem léphetett vissza, már csak jó barátja, Jurij Gagarin miatt sem. Tudta, hogy visszalépése Gagarin halálos ítéletét jelentené, így a helyén maradt.
Amint űrhajója Föld körüli pályára állt, Komarov harca a technikával tovább folytatódott: az akadozó energia ellátás miatt hajója navigációs rendszere elégtelenül működött. Ennek ellenére Komarovnak sikerült belépnie a Föld atmoszférájába és megkezdenie a leszállást.
Tragikus módon, a leszállóegység fő fékezőernyője nem nyílt ki, így Komarov, akár egy fékezhetetlen meteorit, nyaktörő sebességgel csapódott a felszínbe Orenburg közelében. A leszállóegység felrobbant, Komarovnak nem volt semmi esélye a túlélésre.
Ez is érdekelhet
A szörnyethalt kozmonautát, kérésének megfelelően, nyitott koporsóban temették el. Az elszenesedett maradványok bizarr, horrorisztikus látványa az öntelt és felelőtlen szovjet vezetés kritikája volt.
A tragédiák sorozata azonban tovább folytatódott. Komarov önfeláldozó tette sajnálatos módon csak egy évvel tudta meghosszabbítani barátja életét, Gagarin ugyanis 1968 tavaszán végzetes repülőbalesetet szenvedett.
Miért fizessen elő?
Pénzt takarít meg
Házhoz visszük
Hozzáférés a teljes digitális archívumhoz
