Textilgyári munkásból lett a világ első női űrhajósa Tyereskova

A Szovjetunió akkoriban a "beérjük és túlszárnyaljuk Amerikát" jelszó lázában égett. Leglátványosabb diadalait az űrversenyben aratta, hiszen szovjet volt az első űreszköz, a Szputnyik-1 és Jurij Gagarin személyében szovjet állampolgár járt először az űrben. A győzelmek számát a szovjet vezetés az első űrhajósnő útnak indításával kívánta gyarapítani. A világűrben ható tényezőket a női szervezettel megegyező fiziológiai tulajdonságú nőstény rhesusmajmokon tesztelték, és azt állapították meg, nincs akadálya a repülésnek.

A feladatra négyszáznál is több 30 évnél fiatalabb, 70 kg-nál könnyebb, 170 cm-nél alacsonyabb, gyakorlott női ejtőernyős jelentkezett. A rostákon 1962 elejére öten maradtak fenn, őket alig több mint egyéves "gyorstalpaló" tanfolyamon képezték ki űrhajósnak. Közöttük volt a 26 éves textilgyári munkás, Valentyina Tyereskova is, aki tökéletesen megfelelt a feltételeknek, s mellette szólt proletár származása és háborús hősként meghalt édesapja is. Az ő végső kiválasztását a küldetésre maga a párt főtitkára, Nyikita Hruscsov hagyta jóvá.

A Vosztok-6 űrhajót 1963. június 16-án, 9.29.52-kor bocsátották fel, 70 óra 50 percig tartó űrrepülése alatt negyvennyolcszor kerülte meg a Földet és mintegy 2 millió kilométert tett meg. Tyereskova útja során fizikai és űrbiológiai kísérleteket hajtott végre, feladatai közé tartozott a földfelszín, a légkör és a sarki fény vizuális megfigyelése és lefényképezése (később az ő fotói alapján azonosították az atmoszféra aeroszolrétegződését), az űrhajók együttes űrrepüléséhez kifejlesztett berendezések kipróbálása. Tyereskova részese volt a második páros űrrepülésnek is: a Vosztok-6 hosszabb ideig együtt keringett a Föld körül a két nappal korábban Valerij Bikovszkij alezredessel a fedélzetén felbocsátott Vosztok-5 űrhajóval, és egyszer - kézi irányítással - öt kilométer közelre navigálták egymást.

Itt Sirály, itt Sirály, a repülés rendben zajlik, a közérzetem jó - jelentette rendszeresen Tyereskova az irányítóközpontnak. A glasznoszty idején, a pártcenzúra megszűnése után azonban bebizonyosodott, hogy az űrhajósnő szinte végig rosszulléttel küszködött. Szervezete a gravitáció hiányához három nap alatt sem tudott hozzászokni, gyakran szédült, akadt olyan feladat, amelyet két nekifutás után sem tudott végrehajtani, űrruháját kényelmetlennek találta. A szavatossága lejáratához közeledő Vosztok-6 sem működött tökéletesen, helyzetszabályozója pályaemelést hajtott végre, amikor a hajó süllyedésre kapott parancsot, de a hibát már a repülés első napján észlelték és kijavították.

A repülésirányítók fejében megfordult, hogy a tervezettnél hamarabb visszahozzák Tyereskovát, de a földi irányítókkal folytatott, néha akadozó beszélgetésekből az is kiderül, hogy ő a nehézségek ellenére teljesíteni akarta feladatát. Az első űrhajósnő végül június 19-én, 8 óra 20 perckor a Bajevo falucska melletti mezőn szerencsésen Földet ért. Küldetése az említett szokatlan jelenségek ellenére is sikeresnek bizonyult, és bizonyítékokat szolgáltatott arra, hogy a női szervezet biológiai, lélektani vagy genetikai károsodás nélkül képes elviselni a hosszan tartó súlytalanságot, a többnapos űrrepülés különféle hatásait, a fel- és leszállás során jelentkező megterhelést.

Tyereskova az űrrepülés után a Szovjetunió Hőse és a szovjet hadsereg első női tábornoka, egyben a női egyenjogúság szimbóluma lett. 1969-ben elvégezte a repülőakadémia űrhajós szakát és megvédte kandidátusi disszertációját, de az űrhajózással csak az élménybeszámolók erejéig maradt aktív a kapcsolata. Helyette politikai és közéleti szerepet vállalt, bejárta az egész világot, idejét ma is az űrkutatás és az orosz kultúra népszerűsítésének szenteli.

A következő szovjet űrhajósnő, Szvetlana Szavickaja csak 19 évvel később, 1982 augusztusában, míg az első amerikai női asztronauta, Sally K. Ride 1983 júniusában lépett Tyereskova nyomdokaiba. Azóta egyre több nő járt már a világűrben, napjainkig 57-en vettek részt űrmissziókban, közülük 45 volt amerikai. Érdekes módon az orosz űrhajósnők száma mindössze három, Jelena Kondakova 1997-es útja óta nem járt az űrben orosz női kozmonauta. Az 57. űrhajósnő, a kínai Vang Jan-ping a 2013. június 11-én fellőtt Sencsou-10 űrhajó legénységének tagjaként éppen most van fenn a kozmoszban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

28. A második világháború
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
• A gyógyszeriparban, a közlekedésben és a számítástechnikában is óriási előrelépést hozott a II. világháború
• 1946-ban zárták be az utolsó, japán-amerikaiakat fogva tartó koncentrációs tábort
• Gránát elé vetette magát a brit katona, hogy megmentsen egy anyát és gyermekét
• Mindössze három fogolynak sikerült elmenekülnie a „nagy szökés” során
• Második világháborús tankot emeltek ki egy folyóból a Fülöp-szigeteken
• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához