2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

Elsőként ragadt golfütőt és utolsóként tett „gyalogtúrát” a Holdon Alan Shepard

2022. február 5. 13:35 Múlt-kor

„Oké, Al a felszínen van. Hosszú volt az út, de itt vagyunk” – Alan Shepard ezzel a mondattal nyitotta holdra lépését 51 évvel ezelőtt, 1971. február 5-én. Shepard első rövid jelentésében összefoglalta életének elmúlt csaknem tíz esztendejét, pontosabban 9 évet, 10 hónapot, és 10 napot. Ennyi idő telt el Shepard űrugrása és holdra lépése között. Az első amerikai űrhajósnak hihetetlen szerencséje volt: legyőzött egy betegséget és elkerülte az Apollo–13-at, így juthatott el égi kísérőnkre.

Alan Shepard
Alan Shepard a Holdon

Az Apollo–14 az Apollo-program harmadik olyan küldetése volt, amely leszállt a Holdon. A háromtagú legénység, azaz Alan Shepard parancsnok, Ed Mitchell holdkomppilóta és Stuart Roose parancsnoki pilóta 1971. január 31-én startolt a floridai Cape Canaveralról.

A küldetés fél éves csúszásban volt az Apollo–13 fiaskója miatt. Az Apollo–11 és –12 sikeresen teljesített, a NASA szakemberei és a közvélemény már „rutinfeladatként” tekintett a holdra szállásra, aztán beütött a krach, és az Apollo–13 legénysége kis híján az űrben maradt.

A „sikeres kudarcnak” nevezett fiaskó után lázas munka kezdődött. A NASA mérnökei éjt nappallá téve dolgoztak és több mint 200 módosítást hajtottak végre az űrhajón, hogy az Apollo–14 biztosan eljusson a Holdra.

A legénység még egy remek kézikocsival is gazdagodott, ugyanis Shepardra és Mitchellre nem mindennapi „túrázás” várt a Holdon. A két asztronautának küldetésük részeként jelentős mennyiségű holdkőzetet kellett gyűjtenie és egy sereg műszert is el kellett helyeznie a Hold felszínén. A „riksának” becézet szerkezet a Földön több mint 8 kilót nyomott (ez a Holdon másfél kilóra csökkent) és akár 160 kilóval volt terhelhető.

A legénység tagjai szerencsés csillagzat alatt születtek.  Eredetileg ugyanis ők voltak kijelölve az Apollo-13-as küldetésre, de egy felsőbb döntés miatt a triót végül az Apollo–14-es misszióra jelölték. Ez később örömhírnek bizonyult, hiszen a Jim Lovell vezette Apollo–13-as legénység nem jutott el a Holdra, míg Shepard és társai igen.

Alan Shepard ismert figura volt az Egyesült Államokban: a közvélemény szemében hős volt, hiszen 1961-ben első amerikaiként jutott fel az űrbe. Bár a negyedórás űrugrása elmaradt Gagarin űrrepülése mögött, aki többször megkerülte a Földet, teljesítménye vitathatatlanul egyedülálló volt.

A hatalmas siker után aztán jött a feketeleves: 1963-ban Ménière-szindrómát diagnosztizáltak nála, amely hányingerrel, hányással, szédüléssel és egyensúlyvesztéssel járt. Shepard űrhajós karrierjének itt egy csapásra vége szakadt.

A parkolópályára állított berepülőpilóta és űrhajós egy fontos pozícióval vigasztalódhatott a NASA-nál: ő választhatta ki a hivatal űrmisszióinak legénységét. Shepard azonban jobban érezte magát a csillagok között, mint az irodában, és egy kockázatos műtétre szánta rá magát, hogy újra felölthesse a szkafandert.

A műtét sikerült, és mielőtt leköszönt volna repülőszemélyzetis állásáról, Shepard saját magát jelölte az Apollo–14 élére. A kissé egyoldalú kijelölés miatt botrány kerekedett, az Apollo–14 parancsnoki posztjának várományosa, Gordon Cooper nem hagyta annyiban a dolgot, de Shepard múltja többet nyomott a latba, így Amerika első űrhajósa 1971. január végén elstartolhatott a Holdra.

Az Apollo–14 legénységének célja a Holdon a Fra Mauro-fennsík volt, amelyet az Apollo–13-nak kellett volna elérnie. A Fra Mauro a kutatások szempontjából geológiailag érdekesebb terep volt, mint a korábbi bazaltsíkságok. A holdra szállást majdnem meghiúsította egy apró, első hallásra jelentéktelennek tűnő hiba: a számítógép billentyűzetének egyik gombja meghibásodott.

Ez azért volt bosszantó, mert a leszálló programot így nem lehetett begépelni, a számítógép utasítás nélkül maradt. Ekkor az irányító központ mérnökeihez került a labda. Egy számítógépmérnök segítségével végül sikerült más billentyűkombinációkat találni és bevinni a programot a központi számítógépbe. Így az Antares nevezetű holdkomp 1971. február 5-én sikeresen leszállhatott a Hold felszínére.

Alan Shepard és Edgar Mitchell első holdsétája során – miután felállították az amerikai zászlót és sikeresen tönkretették a kamerát, amellyel filmezniük kellett volna küldetésüket – műszerek tömegét állította fel a felszínen. A „riksa” segítségével mozgatott műszerekkel a Hold szerkezetét vizsgálták, a lézertükör felállításával pedig a Hold-Föld távolságot lehetett még pontosabban meghatározni.

Az ion és részecskedetektorok üzembe helyezése mellett Shepard arra is időt szakított, hogy egy, a helyszínen összetákolt ütő és labda segítségével golfozzon egy kicsit, így nemcsak az első amerikai űrhajósként, hanem az első Holdon golfozó asztronautaként vonult be a történelembe.

A mérések mellett Shepard és Mitchell 45,3 kilónyi talaj és kőzetmintát gyűjtött egy nagyjából 3 kilométer hosszúságú túra során. A begyűjtött kőzetmintákból kiemelkedik a Big Bertha nevezetű, amelyről megállapították, hogy négymilliárd éves és a Földről származik. A kőzet valószínűsíthetően egy, a bolygónkat ért masszív becsapódás során került az űrbe és meteoritként csapódott a Holdba.

Az Antares február 6-án szállt fel a Holdról. Az Apollo–14 legénysége három nappal később landolt a Csendes-óceánban. Ezzel véget ért az Apollo-program gyalogos holdra szállásának időszaka, a következő misszió asztronautái már holdjárót használtak küldetéseik során.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Az Apollo–14 legénysége, középen Alan ShepardAz Apollo–16 küldetésen már holdjáróval szelték az égitestet

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár