Fűző, gallér, magas talpú – halálos divatok a történelemből

Fullasztó fűző

A fűző évszázadokon át népszerű volt a nők, de még a férfiak körében is. A szebbik nem tagjainál az alak kiemelésére, a férfiaknál pedig a tartás tökéletesítésére, és nem utolsósorban a pocak elrejtésére szolgált. Minden korban más és más volt a fűződivat, de különféle alkalmakkor vagy időszakokban, például terhesség idején, lovagláskor, utazáshoz vagy bálokon is eltérő fűzőt viseltek.

A kortársak által hasznosnak és kifejezetten nőiesnek tartott, ám rendkívül ellentmondásos ruhadarab népszerűsége a XIX. században érte el a tetőpontját, habár nem kevés kellemetlen mellékhatása adódhatott. Korlátozta például a szabad mozgást, emésztési zavart, légzési nehézségekből fakadó ájulásokat, székrekedést okozott, sőt még a belső vérzést és a szervek károsodását is előidézhette.

Az „elnyomás” szimbólumává váló fűzők ellen ágáló feministák szerint gerincferdülést is okozhatott, ráadásul az első időkben halcsontokkal, később acéllal merevített fűző olykor felhorzsolta a nők bőrét, és a sebek gyakran végzetesen elfertőződtek.

A derékméretet akár negyven centiméteresre is összeszoríthatta a homokóra vagy darázsderék elérését szolgáló fűző, ami a mai 90-60-90-es női ideáltól igen messze állt. Egyes tanulmányok szerint a ruhakiegészítő miatt 15-35 kilogrammnyi nyomás nehezedett a törzsre, a tüdőkapacitás pedig a légzőszerv alsó lebenyeinek összeszorulása miatt jelentősen csökkenhetett.

Már a fénykorszakában heves vitákat gerjesztett az orvosok között is a fűző viselése és annak egészségkárosító hatása. Számos pletyka keringett halálos mivoltáról, a szóbeszédek szerint a túlontúl szorosra húzott fűző miatt 1859-ben egy fiatal lánynak a bordái átszúrták a máját, míg 1903-ban egy 42 éves asszony halt meg annak következtében, hogy a fűzője hirtelen elpattant, és az acéltartók belefúródtak a szívébe.

Meg kell említenünk azokat a történészeket is, akik szerint a rendeltetésszerűen használt fűzőkkel kapcsolatos, halált emlegető negatívumok csupán mítoszok, és a hosszú távú egészségkárosító hatásai olyan, XVIII–XIX. században élt orvosok szakvéleményén alapulnak, akiknek értekezéseit egytől egyig megcáfolta a modern orvostudomány.

Bár a ruhadarab még ma sem kopott ki teljesen a divatból, a XX. században a melltartó elterjedése révén jelentősen visszaszorult a használata.

1. Gúzsba kötött kínai lábak
2. Fullasztó fűző
3. Égő krinolin
4. Sápadt bőr – lassú halál
5. Gyilkos gallér
6. Muszlinbetegség
7. Velencei magas talpú

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban