Fogolycserével szabadult a krími műkincslopással vádolt orosz régész
2026. április 28. 19:15
Egy több országot érintő fogolycsere keretében szabadon engedték Lengyelországban Alekszandr Butyagin orosz régészt, akit Ukrajna a megszállt Krím félszigeten végzett illegális ásatásokkal és műkincslopással vádol.

Korábban
Az orosz régészt 2025 decemberében tartóztatták le Lengyelországban egy ukrán elfogatóparancs alapján. Bár a lengyel hatóságok az év elején hivatalosan is jóváhagyták a kiadatását Ukrajnának, a tényleges átadásra végül nem került sor. A jelenlegi, összesen tíz főt – köztük lengyel, fehérorosz, orosz és moldáv állampolgárokat – érintő nemzetközi csereegyezmény részeként Butyagint két, Oroszországban fogva tartott moldáv állampolgárért cserébe engedték el.
A szakmai körökben jól ismert Alekszandr Butyagin elleni ukrán ügyészségi vádak fókuszában az ókori Mürmékion krími lelőhelyén Kijev engedélye nélkül végzett régészeti feltárások állnak. Az ukrán hatóságok szerint a kutatócsoport illegálisan távolított el a területről felbecsülhetetlen értékű történelmi leleteket, köztük mintegy harminc darab, Nagy Sándor korához köthető aranyérmét.
Kijev hivatalos becslései szerint az illegális ásatásokkal okozott kulturális és anyagi kár meghaladja a 200 millió hrivnyát (körülbelül 4 millió eurót). Moszkva ezzel szemben abszurdnak és politikailag motiváltnak nevezte a letartóztatást, arra hivatkozva, hogy Oroszország a 2014-es annexió óta a félszigetet saját szuverén területének tekinti.
A 2014-es orosz hatalomátvétel óta a krími régészeti feltárások és a műtárgyak sorsa a nemzetközi kulturális diplomácia egyik legérzékenyebb ütközőzónájává vált. Az UNESCO és a nemzetközi jog – köztük a kulturális javak fegyveres konfliktusok idején történő védelméről szóló 1954-es hágai egyezmény – értelmében a katonailag megszállt területeken a nemzetközileg elismert szuverén állam (jelen esetben Ukrajna) engedélye nélkül végzett minden ásatás és leletmentés illegálisnak minősül.

Butyagin esete az első olyan nagy visszhangot kiváltó nemzetközi büntetőjogi eljárás volt, amelyben egy európai állam megkísérelt érvényt szerezni ezeknek a nemzetközi örökségvédelmi egyezményeknek egy orosz kutatóval szemben, mielőtt az ügy diplomáciai alkuk részévé vált volna.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Nyilvánosan hozzáférhetővé vált Hajnóczy Péter irodalmi hagyatéka 20:26
- Netflixes adatptáció miatt vitáznak az az amerikai határvidék mítoszán 19:04
- Meghatározták az őskori Karatau-kultúra pontos korát 18:03
- Késő bronzkori városias központot azonosítottak Észak-Írországban 17:29
- Posztumusz uralkodói kegyelmet kapott az utolsó, Angliában kivégzett női elítélt 14:33
- Korai gyermekbántalmazás nyomaira bukkantak Tell Brakban 13:41
- Magántelkeken kutatják egy egykori bányásztelepülés múltját Angliában 12:03
- Elítélték a ritka kínai kéziratokat lopó kaliforniai férfit 11:21













