Fájdalmaink ellenszere: képeken a gyógyszer útja a gyártól a vásárlóig a 20. századi Magyarországon
2020. szeptember 25. 12:50
Richter, Chinoin, Egis – csak néhány név a legnagyobb magyar gyógyszergyárak közül, ahol többek között olyan magyar készítményeket állítottak elő, mint a Kalmopyrin, a C-vitamin vagy a Hyperol, hogy aztán olyan patikákban árulhassák, amelyek századfordulós berendezéseinek még ma is csodájára járunk. Szeptember 25-e a gyógyszerészek világnapja, ezen a napon közel 7 ezer gyógyszerészt ünnepel az ország. Ez alkalomból a Fortepan képeivel elevenítjük fel a gyógyszerészszakma hazai múltját.
Korábban
A gyógyszerkutatásnak és -gyártásnak Magyarországon a 19. századtól kezdve nagy hagyományai vannak. A kémia és orvostudomány egyesítésével a gyógyszertan (farmakológia) a század második felében jött létre és önállósult.
Mindeközben megnövekedett a gyógyszerek iránti igény is, elterjedtek a nyugati országokban már alkalmazott új gyógyszerformák, a tabletták, drazsék és injekciók. A klasszikus gyógyszerészet átalakult, a patikákban egyre kevesebb gyógyszert készítettek, a gyógyszeripar fejlődésnek indult és a két világháború közötti évekre már a magyar gazdaság egyik jelentős ágazatává vált.
Richter Gedeon kőbányai vállalkozásával kezdetét vette az ipari méretű magyarországi gyógyszergyártás. Az 1907-től működő gyárban számos új gyógyszert állítottak elő, közöttük a máig egyik legismertebb Kalmopyrint.
A következő „óriások”, az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár – a mai EGIS elődje –1912-ben, a Chinoin 1913-ban kezdte meg működését.
Az I. világháborús megtorpanás után a fejlődés folytatódott. A Richter Gedeon-gyár Olasz- és Spanyolországban, Mexikóban és Angliában, a Chinoin Ausztriában, Jugoszláviában és Olaszországban létesített leányvállalatot. 1939-ben 40 gyógyszergyár, illetve gyógyszereket előállító nagyobb laboratórium működött országszerte.
A gyógyszeripar 1948. évi államosítása után a gyógyszergyárak fő feladata a hazai gyógyszerpiac igényeinek kielégítése lett. Az export lehetőségek az 1960-as évektől nyíltak meg, igaz javarészt a szocialista tömbön belül.
A 20. században az anatómia, az élettan, a kórélettan, a diagnosztika, az orvosi technika, a biológia, a gyógyszerkémia fejlődése új gyógyszereket és hatékonyabb eljárásokat eredményezett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
- Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
- Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
- Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
- A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
- Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
- Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap