„Ez az ember vagy uralkodik, vagy meghal” – megmenekülhetett-e volna XVI. Lajos?
2016. január 11. 14:06
Korábban
Az utolsó esély
„Capet Lajos” pere a Nemzeti Konvent előtt december 11-én a király hazaáruló magatartását a középpontba állító vádirat ismertetésével vette kezdetét, a hosszabb tárgyalásra pedig december 26-án került sor. Lajos ekkor már nem hitt benne, hogy el tudja kerülni a halálbüntetést. A képviselők 1793. január 16-17-én, maratoni hosszúságú ülésen döntöttek a büntetési nem kérdésében. A nézők – akik lelkesen tapsoltak minden alkalommal, amikor valamelyik képviselő a halálbüntetést támogatta – fagylaltot és narancsot ettek, és iszogattak is, hogy bírják a rendívül hosszú szavazást. A képviselők – igaz, kis többséggel – a halálbüntetés mellett döntöttek.
Bár Jean-Baptiste Mailhe, a sokak szerint a királypártiak által lefizetett képviselő indítványozta, hogy határozatlan időre halasszák el az ítélet végrehajtását, a következő ülésen ezt is leszavazták. A másik kísérlet a király megmentésére a franciául egyáltalán nem beszélő, ennek ellenére a Nemzeti Konventbe beválasztott köztársaságpárti amerikai politikus, író Thomas Paine-től érkezett. Paine egyrészt elismerte azt a támogatást, amit XVI. Lajos az amerikai államoknak nyújtott függetlenségi harcuk során, másrészt elvből ellenezte a halálbüntetést. Javasolta, hogy a királyi családot szállítsák az Egyesült Államokba, ahol jó polgárt nevelhetnének belőlük. Az ötletet a girondisták támogatták, de miután Marat és Danton is hevesen kikelt ellene, a javaslat sorsa eldőlt.
Január 20-án kihirdették, hogy a királyt ki fogják végezni. Az uralkodó fegyelmezetten fogadta az ítéletet és néhány napot kért, hogy – mélyen vallásos emberként – felkészülhessen, de kérvényét megtagadták. Aznap este még egyszer – december 11. óta először, de életében utoljára – találkozhatott a családjával. Másnap délelőtt, nem sokkal 10 óra után a király feje a guillotine előtt elhelyezett kosárba hullt. A király halála a forradalom kezdeti időszakában még korántsem volt szükségszerű, de a folyamatos hitelvesztés, valamint ezzel párhuzamosan a szélsőséges forradalmárok megerősödése megpecsételte az uralkodó sorsát. Halála után Anglia vezetésével létrejött az európai nagyhatalmak első koalíciója, kitört a polgárháború, majd következett a terror időszaka, néhány évvel később pedig megjelent Napóleon. Ki tudja, hogyan alakult volna a történelem, ha XVI. Lajos megmenekül a kivégzés elől...
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Anno
- A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
- Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
- Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
- Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 16:05
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap