Elfeledett belga művésznő előtt tiszteleg a brüsszeli Királyi Szépművészeti Múzeum

Germaine Rimbout: Térdelő női alak (Forrás: Facebook / KBR / Királyi Szépművészeti Múzeum)

Germaine Rimbout – költészet. Szín. Mozgás címmel kiállítást szervez a brüsszeli Királyi Szépművészeti Múzeum a modern művészet egyik kevésbé alkotójának, Germaine Rimboutnak (1894-1973). A bemutató közel száz rajzot vonultat fel a múzeum és a Belga Királyi Könyvtár gyűjteményéből.

Germaine Rimbout – családja ellenkezése ellenére – már nagyon fiatalon érdeklődött a költészet és a rajzolás iránt. Be is lépett a brüsszeli Académie des Beaux-Arts-ba, ahol Eugène Chevreul (1786–1889) kémikus kromatikus elméletei, valamint a posztimpresszionizmus és a kubizmus nagy hatást gyakoroltak rá. Munkásságának központi motívuma ekkortól kezdve egyre inkább a színvilág változása és a dinamika ábrázolása lett.

Az alkotó 1923-ban találkozott Cécile Douard vak művésznővel, aki bevezette Rimboutot a festészet és a szobrászat világába. Édesanyja halála után, 1943-ban Germaine végleg felhagyott a tanítással, hogy teljesen a művészeteknek szentelhesse magát. Az 1950-es évektől kezdve – többek között Marcel Marceau francia pantomimművész előadásainak hatására – egyre több színes, dinamikus, geometrikus formák közé illesztett figurákat ábrázolt rajzain.

Miután Párizsba költözött, egyre több vázlatot készített a nézőkről és az előadókról, amelyeket később a műtermében valódi műremekekké dolgozott át. Ezekben az években a bohócok visszatérő figurái lettek a képi világának, amiről később így nyilatkozott: „Végül is mindannyian többé-kevésbé bohócok vagyunk, amikor a saját emberi problémáinkról és nehézségeinkről van szó.” Douard halála után Rimbout egyedül utazott el Hollandiába, Franciaországba és Görögországba, ahol számtalan feljegyzést készített a helyi fényhatásokról.

Annak ellenére, hogy a művésznőnek az 1960-as években több kiállítása is volt Brüsszelben – többek között a neves Au Cheval de Verre galériában – Germaine Rimbout munkássága gyakorlatilag kitörlődött a 20. századi belga művészettörténetből. Az új kiállítás célja, hogy a méltatlanul elfeledett alkotó művei ismét reflektorfénybe kerüljenek. Germaine Rimbout megérdemli, hogy több mint 50 év után ismét rivaldafénybe kerüljön, mivel a színekkel és a mozgással kísérletező munkái képesek a mai kor emberét is inspirálni – mondta Sarah Van Ooteghem, a belga Királyi Szépművészeti Múzeum 19-21. századi művészeti gyűjteményének kurátora.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban