Egy kivételével mind az enyészeté lett az ókori világ hét csodája

A pharoszi világítótorony

Az ókori Alexandria kikötőjébe érkező hajók meglehetősen nehéz feladattal álltak szemben, az igencsak sekély víznek és a felszín alatt rejtőző szikláknak köszönhetően. A Kr. e. 331-ben Nagy Sándor által alapított város azonban a Földközi-tenger egyik legjelentősebb kereskedelmi központja volt, így a veszélyek ellenére sokan hajóztak ide.

A biztonságosabb elérést végül a közeli Pharosz szigetén elhelyezett világítótorony biztosította. A neves görög építész, Knidoszi Szósztratosz tervei alapján az építés I. Ptolemaiosz fáraó idején kezdődött el, és fia, II. Ptolemaiosz uralma alatt fejeződött be, Kr. e. 280-270 körül.

Az ókori források alapján a világítótorony csaknem 140 méter magas volt, amivel az ókori világ második legmagasabb építménye lehetett. A leírások szerint a legszélesebb, négyszögletes alsó részre egy nyolcszögletű, keskenyebb test épült, majd erre egy kör alapú legfelső szakasz. Az épületrészeket egy körkörösen futó rámpa kötötte össze, amelyen felhordhatták a tüzelőanyagot, amely a folyamatos világítást biztosította.

A pharoszi világítótorony fényét állítólag mintegy 50 kilométer távolságból is látni lehetett. Olyannyira hasznos eszköz volt, hogy általa a világítótorony valódi fogalommá vált, és a későbbi korok hasonló építményei is ennek mintáját követték a világ minden táján.

Az ókori Alexandria számos történelmi emlékével együtt sajnos a világítótorony is földrengések áldozatává vált. Bár az ókori város nagy részét a tenger fenekére küldő, Kr. u. 365-ben történt krétai földrengés által keltett szökőárt túlélte, állapota folyamatosan romlott az évszázadok során. A düledező építmény végül a 15. században pusztult el teljesen.

Maradványaira a sziget körüli vizekben francia régészek bukkantak 1994-ben, 2015-ben pedig az egyiptomi hatóságok bejelentették, hogy az ókori csoda újjáépítésére készülnek.

1. A gízai nagy piramis
2. A halikarnasszoszi mauzóleum
3. Az olümpiai Zeusz-szobor
4. Szemiramisz függőkertje
5. A pharoszi világítótorony
6. Az epheszoszi Artemisz-templom
7. A rodoszi kolosszus

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből