Egészen váratlan helyekre vezették a tudósokat a rejtélyes kristálykoponyák
2019. február 7. 14:09 Múlt-kor
Korábban
A Mitchell-Hedges koponya elemzése
Walsh kutatása arra jutott, hogy a Mitchell-Hedges koponya ugyanannyira jelentéktelen, mint az addig vizsgált kristálykoponyák. A „Man” című brit magazin 1936. júliusi számában egy cikkhez mellékelt képen egyértelműen a Mitchell-Hedges koponya látható, azonban itt még a Burney nevet társítják hozzá.
A jelek szerint 1936-ban – azaz 12 évvel azután, hogy a Mitchell-Hedges család állítása szerint megtalálta a Yucatán-fészigeten – a koponya egy Sydney Burney nevű londoni műkereskedő birtokában volt. A további kutatás arra derített fényt, hogy Burney egy Sotheby's-árverésen adta el a koponyát Frederick Mitchell-Hedgesnek, 1934 előtt pedig semmiféle nyoma nincs a létezésének.
A koponya eredetét tovább árnyalta, hogy 2008-ban, miután Anna Mitchell-Hedges 100 éves korában elhunyt, férje elvitte a koponyát Walshhoz. Immár ezen a koponyán is végrehajthatták ugyanazokat a vizsgálatokat, amelyeket Walsh és Sax a többin végeztek. Ezekből az derült ki, hogy a világ leghíresebb kristálykoponyája hasonló felépítésű és anyagú, mint a British Museumban található példány – Walsh szerint a Mitchell-Hedges koponya a londoni példány másolata.
A legtöbben azonban, akiket rabul ejt a kristálykoponyák misztikus története, nem foglalkoznak a tudományos eredményekkel – mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy éppen 2008-ban mutatták be a mozikban világszerte az „Indiana Jones és a kristálykoponya királysága” című kalandfilmet, amelyben a főhős Peruban kutat a mágikus műkincsek után. A film természetesen csak tovább gerjesztette a kristálykoponyák iránti érdeklődést, és elősegítette a további elméletek születését és terjedését.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban tegnap
- Harci bemutatók és ókori játékok is várják a látogatókat az aquincumi Floralián tegnap
- Sosem tudott egészen kiteljesedni az egyik legkeresettebb rendező, Orson Welles tegnap
- Minden korosztálynak adott valami újat Lázár Ervin egyedi stílusa 2024.05.05.