„Dobozos lányokkal” orvosolta XIV. Lajos az amerikai gyarmatain fellépő nőhiányt
2020. január 17. 15:05 Múlt-kor
Franciaország a 18. század elején aggódott újvilágbeli gyarmataiért: lakói „vademberek” voltak, és félő volt, hogy megfelelő, szaporodóképes lakosság híján az európai királyság nem tudja megtartani területeit az őslakosokkal, illetve a szomszédos brit területekkel való konfliktus esetén. A tengerentúli gyarmat azonban nem vonzotta a nőket.
Korábban
A „franciaság” kérdése
Miután Franciaország 1534-ben – Jacques Carties Szent Lőrinc-folyót feltérképező expedíciójától kezdve – elkezdte kiépíteni „Új-Franciaországot” Észak-Amerikában, a jobb élet, illetve a meggazdagodás reményében tömegével érkeztek telepesek mind a mai Kanada, mind a mai Egyesült Államok akkor francia fennhatóság alá kerülő területeire.
E telepesek túlnyomó többségükben férfiak voltak – nem csak a terület védelmére érkező katonák és tengerészek, de prémvadászok, favágók, kovácsok és egyéb szakemberek.
Mississippi és az Ohio folyók mentén terjeszkedő korai francia településeken kevés lehetőség volt francia feleséget találniuk, így egyre nőtt az őslakos nőkkel együtt élő és akár családot is alapító francia férfiak száma.
A 18. század elejére a területek kormányzói kifejezték aggodalmukat XIV. Lajos király felé a gyarmat jövőjét illetően – attól féltek, a lakosság e keveredéssel hamar elveszíti mind francia, mind keresztény jellegét.

Bizonytalannak látták azt is, hogy az őslakosokkal kirobbanó háború esetén e lakosság kinek az oldalára áll. Nem volt elhanyagolható szempont számukra az sem, hogy miközben Új-Franciaországba főként egyedülálló férfiak érkeztek, addig a szomszédos brit gyarmatokon a lakosság saját erejéből is növekedett.
A király és helytartói nem gondolkodtak sokáig: elhatározták, hogy feleségnek alkalmas nőket küldenek a gyarmatokra.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59