Diplomáciai vitát okozott Szaúd-Arábia és Franciaország között a bizonytalan eredetű Leonardo-festmény

A dokumentumfilm feltárja, hogy a kép hitelessége körüli vita milyen diplomáciai bonyodalmat okozott a világ legdrágább festményének szaúdi tulajdonosa és Franciaország között.

A Jézust ábrázoló festményt 2017-ben a Christie's New York-i árverésén 450 millió dolláros rekordösszegért adták el. Később kiderült, hogy a titkos vásárló a szaúdi koronaherceg, Mohamed bin Szalman volt, bár ezt a vásárláskor Rijádban hivatalosan tagadták.

A kérdés, hogy vajon Leonardo da Vinci volt-e a festmény egyedüli alkotója, nem újkeletű. Az ügy akkor került ismét előtérbe, amikor a tervekkel ellentétben 2018-ban nem állították ki az Abu Dzabiban épült új Louvre múzeumban, és egy évvel később a párizsi Louvre nagyszabású Leonardo-kiállításáról is hiányzott.

Antoine Vitkine új dokumentumfilmje (The Savior for Sale), amelyet a jövő héten vetítenek a francia televízióban, azt vizsgálja, hogy mi zajlik a színfalak mögött.

A filmben Emmanuel Macron elnök kormányának – nevüket elhallgató – szakemberei megerősítik: a Louvre tudományos elemzése arra az eredményre jutott, hogy a festmény ugyan Leonardo műtermében született, de a mester maga csak "közreműködött" az alkotás létrehozásában.

A szaúdi fél azonban ennek a hírnek nyilvánvalóan nem örült. „Mohamed bin Szalman nagyon világosan fogalmazott: a Salvator Mundit a Mona Lisa mellett állítsák ki száz százalékos da Vinci-festményként” - idézte fel a szaúdi koronaherceg válaszát egy francia illetékes.

A filmben elhangzik, hogy a szaúdiak különféle ajánlatokkal keresték meg a franciákat. A dokumentumfilm felveti, hogy a francia kormány egyes tagjai, köztük Jean-Yves Le Drian külügyminiszter lobbiztak Bin Szalman érdekében. Aggódtak amiatt, hogy az ügynek milyen hatása lehet a Franciaország és Szaúd-Arábia közötti széleskörű stratégiai és gazdasági kapcsolatra.

Macron azonban a dokumentumfilm szerint végül úgy döntött, hogy elutasítja a szaúdi kérést, és a Louvre múzeumra bízta a tárgyalásokat arról, hogyan jelenjen meg a festmény a retrospektív kiállításon. Nem született megállapodás, és a múzeum nem volt hajlandó megszólalni az ügyben.

„A szaúdiak ódzkodnak a hitelességről folyó vitától. Attól tartanak, az emberek majd otthon és külföldön is az mondják: rengeteg pénzt költöttek valamire, ami nem is Da Vinci” – mondta el a dokumentumfilmben Chris Dercon, az egyik fontos francia múzeumi testület vezetője, aki művészeti kérdésekben a szaúdi kormány tanácsadója.

A 64,5 centiméterszer 44,7 centiméteres festményt 2005-ben 1175 dollárért vásárolta meg egy New York-i műkincskereskedő, és az Egyesült Államokban restaurálták.

A kristálygömböt tartó, kék köpenyt viselő Jézust ábrázoló reneszánsz festményt sokáig nem a nagy mesternek, hanem valamely tanítványának vagy más kortársának tulajdonították, eredetiségét csak 2011-ben ismerte el a művészettörténész szakma.

Számos brit szakértő hitelesítette a festményt régen elveszett da Vinci-alkotásként, és 2011-ben így is állították ki a londoni Nemzeti Galériában. Két évvel később egy orosz oligarcha vásárolta meg 127,5 millió dollárért.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2019

• Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
• Az 1990. októberi taxisblokád
• Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
• 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
• A zselízi Eszterházy-kastély
• 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
• A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
• A Drechsler-palota különc asztaltársasága
• Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől