Demokrata család sarjából vált konzervatív ikonná Ronald Reagan

Ronald Reagan 1911. február 6-án született az Illinois állambeli Tampicóban. A konzervatív eszme élharcosa demokrata érzelmű családban nőtt fel, amelyben nagy tisztelet övezte Franklin D. Roosevelt elnököt.

Cipőkereskedő apja, az ír származású katolikus John Edward Reagan alkoholizmusa miatt protestáns anyja, Nelle Reagan tartotta össze a családot.

Az albertai Eureka College hallgatójaként szociológiát és közgazdaságtant tanult. A harmincas években rádióbemondó, majd sportriporter volt. Színészi karrierjét 1937-ben kezdte el a hollywoodi álomgyárban. Főként westernfilmekben játszott, főszerepet ritkán kapott. A II. világháborúban 1942-től 1946-ig a haditengerészeti légierőnél szolgált, és századosi rendfokozatig vitte.

Első feleségét, Jane Wyman színésznőt 1940-ben vette el, és kilenc évvel később vált el tőle. Második hitvesével, Nancy Davisszel - aki férje élete végéig hű társnak bizonyult - 1952-ben kötött házasságot.

Az ötvenes években és a hatvanas évek elején a televíziós szakmában dolgozott, és egy ideig a Filmszínészek Egyesületének az elnöke volt.

A hatvanas évek közepén kezdett politizálni, ekkor már republikánus nézetekkel. 1967-ben megválasztották Kalifornia állam kormányzójának. A posztot 1974-ig töltötte be. Kalifornia ekkor lett az Egyesült Államok legfejlettebb állama.

Ronald Reagant 1980-ban választották meg az Egyesült Államok elnökének. Hatvankilenc éves volt ekkor, az Egyesült Államokban addig még nem választottak meg ilyen idős elnököt. 1984-ben újra indult az elnöki posztért, és óriási arányú győzelmet aratott a demokrata párti Walter Mondale felett, aki az 50 állam közül csak szűkebb pátriájában, Minnesotában tudta megelőzni ellenfelét.

1981 márciusában merényletet kísérelt meg ellen John W. Hinckley, akit beszámíthatatlannak talált a bíróság. Hinckley azt vallotta, hogy tettével Jodie Foster színésznőnek akart imponálni.

Reagan 1983-ban állt elő - részben Teller Ede atomfizikus sugallatára - a csillagháborús programnak nevezett Stratégiai Védelmi Kezdeményezéssel. Ugyanabban az évben katonákat küldött a karib-tengeri Grenada elfoglalására, ahol baloldali puccs döntötte meg a helyi kormányt.

1986-ban amerikai gépek bombáztak líbiai célpontokat, megtorlásul egy nyugat-berlini diszkóban elkövetett, két amerikai katona életét kioltó robbantásos merényletért. Reagan 1987-ben Nyugat-Berlinben a gyűlöletes berlini fal előtt elmondott híres beszédében felszólította Mihail Gorbacsov szovjet vezetőt: "Mister Gorbacsov, bontsa le ezt a falat."

Reagan legnagyobb ballépése az úgynevezett Irán-kontra botrány volt második elnöksége idején, amikor Amerika titokban fegyvereket adott el Iránnak, s a befolyt pénzből a nicaraguai baloldali sandinista kormány ellen harcoló kontrákat támogatta fegyverrel. Reagan tagadta, hogy tudott volna az ügyletről.

A gazdaságpolitikája, a "reaganomics", a neokonzervatív Milton Friedman Nobel-díjas közgazdász tanításain alapult. Hivatalba lépése után az amerikai történelem legnagyobb arányú jövedelemadó-csökkentését hajtotta végre. Költségvetési szigort hirdetett, távozásakor mégis óriási deficitet hagyott maga után 1989 januárjában.

Visszavonulása után Reagan egy ideig a National Review című konzervatív lap szerkesztőbizottságának vezetője volt. 1994 novemberében felfedte, hogy megtámadta az Alzheimer-kór, amely pusztítja az agysejteket és tudatvesztést okoz. Reagan élete utolsó hónapjaiban már a feleségét sem ismerte fel, Nancy szavai szerint elérhetetlen távolságba került. Tizenhat éve, 2004. június 5-én, tüdőgyulladás következtében hunyt el.

A meggyőződéses antikommunista Ronald Reagan a békeidők egyik legnagyobb arányú fegyverkezésével, csillagháborús programjával kifullasztotta és a csődbe taszította az általa a gonosz birodalmának nevezett Szovjetuniót, és előkészítette a kommunizmus bukását.

Tisztelői Reagan elnök érdemének tulajdonítják, hogy a Nyugat egyetlen lövés nélkül megnyerte a hidegháborút. Konzervatív forradalma átalakította a Republikánus Pártot, amely még ma is a hatása alatt áll. A Republikánus Pártban az ország egységét az 1861-65-ös polgárháborúban megőrző, rabszolga-felszabadító Abraham Lincoln után Reagan a legnépszerűbb elnök.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Horthy

• Legitimista meggyőződése ellenére hiúsította meg a második királypuccsot Bethlen István
• A Magyar Nemzeti Levéltárhoz került az egykori kormányzói család hagyatéka
• A kormányzó hitvese: Horthy Miklósné Purgly Magdolna
• Indiai vadászatok és lenyűgöző britek: Horthy Miklós a világ körül
• A köztársaságból kiábrándult Habsburg-pártiak gyűrűjében választották kormányzóvá Horthy Miklóst
• A nemzetmentőtől a nemzetvesztőig: hányféle Horthy-kép létezik?