2015. ősz: Magyar sorsok a Gulágon

„Ez ugyanaz, mint amit Hitler csinált a zsidókkal”

Bognár Zalán

Ma már talán köztudomású, hogy a Vörös Hadsereg, illetve a szovjet fegyveres szervek az általuk elfoglalt Kelet-Közép- és Délkelet-Európából több százezer ártatlan polgári lakost hurcoltak el szovjetunióbeli kényszermunkára. Az már jóval kevésbé ismert, hogy az elhurcolt polgári lakosok kétféle fogolystátuszba, így kétféle lágertípusba kerültek: hadifogoly-, illetve internálótáborokba. Ez utóbbiakba már nőket is hurcoltak. Az internáltakat – korabeli kifejezéssel: deportáltakat – külön gyűjtőtáborokon keresztül, külön szerelvényekkel szállították a Szovjetunióba, ahol továbbra is a hadifoglyoktól elkülönítve, internálótáborokba zsúfolták őket. Csak később, a hazahozatalukkor keverték össze őket a hadifoglyokkal, majd ugyanazokkal a szerelvényekkel mint „hadifoglyok” érkeztek haza. A szovjetek által megszállt Magyarországon hivatalosan a deportáltakat is csak hadifoglyokként kezelték, és róluk is csak a hadifogolyügy keretében lehetett szólni.

Kinek kémkedett Coco Chanel?

Tóth Judit

A nő, akinek a neve az elegancia és a luxus szinonimájának számít, a semmiből építette fel dollármilliókat érő divatbirodalmát. Nincstelen árva volt, majd ambíciókkal teli kamasz, stílusával másokat lenyűgöző lány, odaadó szerető, sikeres üzletasszony, szigorú vállalatigazgató, nagyvonalú mecénás, lelkes művészetrajongó és megbízható barát. Mindenekelőtt azonban forradalmár, aki megszabadította a nőket az őket évszázadokon át sanyargató fűzőtől, a nevetséges túldíszítettségtől, megmutatta nekik az egyszerűség eleganciáját, és letette a XX. századi divat alapköveit.

Az erdélyi fejedelmek vadászatai

Sánta Ákos

A három részre szakadt ország mindennapjait leginkább a hadakozás töltötte ki. Az erdélyi fejedelmek, valamint a főurak azonban gyakran hódoltak a vadászat szenvedélyének is, amelynek a hús megszerzésén kívül más gyakorlati haszna is volt: a korabeli felfogásban háborúra való felkészülésnek tekintették. Diana istennőt gyakran ábrázolták Mars istennel együtt, ami nem véletlen, hiszen a vadászat és a harci erények igen közel álltak egymáshoz a kora újkor emberének a gondolkodásában.

Magyar nők a Gulágon

Tóth Eszter Zsófia, Szalai Laura

„Engem és a legjobb barátnőmet együtt vittek ki a Gulágra. Mariska, a barátnőm, öt évvel később térhetett haza, mint én. Ő is visszajött a szülőfalunkba. Azon nyomban meglátogattam. Én akkor már férjnél voltam, lányom is született. Mariska is férjhez ment, életet adott két egészséges leánygyermeknek. Dolgosan teltek-múltak az éveink, amikor egy szép napon beállított egy orosz orvos a faluba, egy kisfiúval. Ekkor derült fény Mariska barátnőm titkára. Ugyanis amikor én hazajöttem, ő összejött a lágerben egy orosz, kaukázusi orvossal, fia született tőle. A gyermek 13 hónapos volt, amikor ő hazatért, de nem hozhatta magával. Otthagyta a gyermeket az orvossal, nem is beszélt róla, még nekem sem. Ha az orvos nem jön a faluba, sosem derül fény a titokra. Ezután Mariska házassága megromlott, el is váltak. Hamar meghalt, a temetésére eljött az orvos is, meg a fiú is” – e történetet 94 éves visszaemlékezőnk ma is csak úgy mesélte el, ha őt nem nevezzük meg írásunkban.