Csillagképek, látomások, angyalok – mit gondoltak az univerzum titkairól a középkorban?

Miből tanulhatott egy középkori csillagász?

Az emberiség már a kezdetektől igyekezett magyarázatot találni a csillagok és az égbolton látható egyéb jelenségek működésére. Rudolf von Ems 13. századi Világkrónikájának egy lapján például Noé állítólagos negyedik fiát, Jonicust láthatjuk, amint az eget tanulmányozza. A középkori keresztény hagyomány szerint ugyanis ő volt az első, aki tudományos módszerekkel vizsgálta a csillagokat, így lényegében őt tekintették az első csillagásznak.

A középkori tudósok rengeteget merítettek a korábbi évszázadok görög-római gondolkodóinak eredményeiből, de gyakran fordultak más vallások, így az iszlám vagy éppen a zsidó bölcsek eredményeihez is. Természetesen leginkább a klasszikus szerzők, így Platón, Arisztotelész és Ptolemaiosz bizonyultak meghatározónak, műveik Írországtól egészen a Közel-Keletig ismertek voltak.  A kultúrák tudáskincsének összefonódását és a muszlim tudományosság Európára gyakorolt hatását jól példázza, hogy a  12. századból maradtak fenn olyan ábrázolások, amelyeken a szerző a csillagok neveit latinul és arabul egyaránt feltüntette.

1. Az Első Mozgató és a Föld alakja
2. Miből tanulhatott egy középkori csillagász?
3. Mit jelentenek a csillagok?
4. Hogy nézett ki a középkor Univerzuma?
5. Kik voltak az angyalok?
6. Háború a mennyekben
7. Isten alkotását megjelenítő négyfejű lény

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése