Csaknem fél évszázad után szerezte vissza szuverenitását Magyarország a szovjet kivonulással
2020. június 19. 08:32 Múlt-kor
29 éve, 1991. június 19-én hagyta el Magyarország területét az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy. A Déli Hadseregcsoport parancsnoka ugyan búcsúbeszédében is a pénzügyi elszámolás szükségességét emlegette, és nem tette meg azt a gesztust sem, hogy gyalog keljen át a záhonyi Tisza-hídon – ehhez egy fekete Volgába ült –, ettől nem volt kevésbé ünnepélyes a nap, amikor Magyarország 47 év után visszanyerte szuverenitását, és nem állomásozott egyetlen idegen katona sem a területén.
Szovjet T-72-es harckocsik elszállításra készen, 1990. július 1. (kép forrása: Wikimedia Commons)
Korábban
Megszállásból megszállásba
Miután 1944. március 19-én Magyarországot német csapatok szállták meg, hogy megakadályozzák a háborúból való kiugrást, az ország addigi szűk mozgástere is jelentősen csökkent, és egyre inkább kifejtette helyben is hatását a háború – áprilistól megjelentek az égen a nyugati szövetségesek bombázói, és a nyár végére Kárpátalján, illetve a román átállással Székelyföldön is szovjet, illetve román csapatok léptek az ország területére. A trianoni Magyarország területére 1944. szeptember 23-án léptek először szovjet csapatok.
Innentől a következő év tavaszáig a háború végigpusztította Magyarországot, Budapest csaknem két hónapon át tartó ostroma felbecsülhetetlen károkat okozott, az ország ipari kapacitásának a visszavonuló német csapatok igyekeztek minél nagyobb részét magukkal szállítani.
A hivatalosan április 4-én véget ért harcokat követően a szovjet csapatok rekvirálásaitól és erőszakoskodásától retteghetett a lakosság, a hazai zsidó lakosság 1944-es deportálásait, majd az ostrom alatti budapesti vérengzéseket a gyakran véletlenszerűen kiválasztott magyar állampolgárok Szovjetunióba való elhurcolása váltotta fel.
Szovjet katonák az Üllői út és a József körút kereszteződésében, háttérben az Iparművészeti Múzeummal, 1945. (kép forrása: Wikimedia Commons)
Az átmeneti időszakot követően 1946-ban köztársasággá alakult Magyarország parlamentáris demokráciaként működött, azonban az itt állomásozó szovjet csapatok minden segítséget megadtak az egyre nagyobb befolyáshoz jutó Magyar Kommunista Pártnak, (1948-tól Magyar Dolgozók Pártja), amely 1947-ben választási csalással, a hírhedt „kékcédulást választáson” sikeresen alakított koalíciós kormányt, majd – szintén szovjet támogatással – az ellenzék körében bomlasztással, a koalíciós partnereket pedig bekebelezve egyeduralkodóvá vált a politikában.
1949-ben, a Szovjetunió 1936-os alkotmányának gyakorlatilag szóról szóra történő átvételével megszületett a Magyar Népköztársaság, Magyarország hivatalosan is a Szovjetunió csatlósállamává vált.
A szovjet csapatok azonban jelen voltak ekkoriban például a szomszédos Ausztriában is, azonban itt a szovjet befolyást ellensúlyozták a szintén jelen lévő brit és amerikai csapatok.
Sztálin 1953-as haláláig valódi veszélye állt fenn annak, hogy az 1947-es berlini blokádhoz hasonlóan itt is patthelyzet alakul ki a korábbi szövetségesek között, és a szövetségesek ennek megfelelően a szovjetekkel való konfrontálódást is lehetségesnek tartották – a britek például titokban fegyvereket juttattak az új osztrák csendőrségnek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
rejtélyek
- Meggyilkolt, kútba dobott asszony maradványai mesélnek az ókori népességmozgásról
- Gyomorforgató démonábrázolásokat gyűjtött össze egy ismeretlen okkultista a 18. században
- Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
- Paradicsomi világban élhettek egykoron a titokzatos Húsvét-sziget lakói
- Közelebb kerülhetünk Natalie Wood rejtélyes halálának valódi okához
- Hogyan került 1935-ben egy ausztrál akváriumi cápa gyomrába egy emberi kar?
- 4000 kilométert repültek 30 méter magasságban az izraeli túszmentők, hogy elkerüljék a lebukást 16:40
- Valóságos patthelyzet alakult ki a koronás és a korona nélküli címer hívei között 1990-ben 13:43
- Korlátozásokkal újra látogatható az auschwitzi múzeum és emlékhely 12:40
- Jules Verne és az Eiffel-torony is inspirálta André-Gustave Citroën autógyárost 11:40
- Összeomlott az 1990 óta gazdátlan Bay-kastély Erdélyben 10:50
- Szeptember végéig elbontják a Notre-Dame leégett huszártornyának állványzatát 10:09
- A magyar és a német nép sorsát is meghatározta a Habsburgok königgrätzi veresége 08:38
- Már 1947-ben megjósolta az okostelefonok világát egy francia film tegnap
