Szent Ágostontól Normandiáig: történelmi évfordulók 2004-ben

2004. december 27. 12:14

Magyar tragédia: a 44-es év (Évfordulók 1.)

Az idei évfordulók sorában különös fontosságal bírnak a 60 évvel ezelőtti események, idén emlékeztünk a második világháború sorsdöntő eseményeire: a normandiai partraszállásra, a front végigvonulására Magyarországon és a holokausztra.

A legjelentősebb, kerek világháborús évfordulók sorát Leningrád felszabadulása nyitotta januárban: a német csapatok még 1941 szeptemberében zárták körül Leningrádot. A városban iszonyú éhínség pusztított, mely a becslések szerint legalább 800 000 emberrel végzett. Márciusban arról közöltünk hosszabb elemzést, miért volt szükség Magyarország német megszállására - a tragikus eseményre, mely később civilek deportálásába torkollott.

Bőven foglalkoztunk a normandiai partraszállás 60. évfordulójával is: 1944. június 6-án hajnali 2 órakor indult az "Overlord" hadművelet keretében az amerikai és brit erők európai invziója, a második világháború legnagyobb tengerideszant-művelete. Célja a La Manche csatorna birtokbavétele, majd hadászati hídfő megszerzése volt az észak-nyugati francia partvidéken. A két és háromnegyed milliós, Eisenhower tábornok vezette angolszász erők 11 ezer harci repülőgéppel, mintegy hétezer hajóval vágtak neki a műveletnek, teljes tengeri és légi fölény birtokában.

Júliusban visszakanyarodtunk hazánkba, ahol 60 évvel ezelőtt egyre sötétebb erők uralkodtak. A bátor svéd diplomata, Raoul Wallenberg ekkor érkezett Budapestre követségi titkáraként, s munkatársaival zsidók ezreit mentette meg hamis útlevelekkel, menlevelekkel. Alig két héttel később viszont meghalt Ságvári Endre, az illegális ellenállás egyik központi alakja: 1944. július 27-én a letartóztatására küldött csendőrnyomozók a Budakeszi úton levő Nagy-cukrászda előtt agyonlőtték.

Volt, aki "az oroszlán barlangjában" próbálta megállítani a népirtást és a háborút: még ugyanebben a hónapban német katonatisztek merényletet kíséreltek meg Adolf Hitler ellen. Stauffenberg gróf bombája felrobbant ugyan, de a Führer csodával határos módon megúszta a támadást. Egykori kedvence, Erwin Rommel tábornok is részt vett az összeesküvésben. Mikor ez kiderült, a sivatagi rókát választás elé állították: öngyilkos lesz, vagy pedig osztozik az ügyben bíróság elé állított tábornokok sorsában. Ő az előbbit választotta, s a korabeli német hadsereg legnépszerűbb katonája, Erwin Rommel megmérgezte magát.

Novemberben már tombol Magyarországon a front: a németek menekültükben felrobbantják a Margit-hidat, a Szálasi-kormány Németországba szállíttatja a magyar javakat, Budapesten pedig létrehozzák Magyarország első gettóját.

Decemberben baloldali pártokból létrejött az antifasiszta Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, a nyilasok azonban kivégzik Tartsay Vilmost, Nagy Jenőt, Kiss Jánost és Bajcsy-Zsilinszky Endrét. Folytatódott az ország kirablása is: Adolf Eichmann parancsára útnak indul az ún. "aranyvonat", meyen magyar zsidók értéktárgyait akarták Németországba csempészni.

előző oldal következő oldal 3 / 4