Cenzúrázzák a kínai mészárlásról szóló mangát Japánban
Egy mangakiadó kivágja a sorozat legutóbbi számából azokat a részeket, melyek a japánok nankingi brutalitását ábrázolják.
Példátlan politikai cenzúra
| Nanking, 1937 |
A képregényújság kiadója, a Shueisha sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a füzetben japán katonák láthatók, amint a kínai város 1937-es ostroma során a foglyokat szuronnyal végzik ki, a nőket megerőszakolják, a védtelen polgári személyeket pedig lefejezik.
A kiadó azt is bejelentette, hogy a képregény könyv-formátumú kiadásába már nem kerül bele a füzet 10 oldala, további 11 oldalt pedig átdolgoznak. A Japánban rendkívül népszerű manga-füzetek történetében még nem volt példa efféle cenzúrára, jóllehet a stílus egyes válfajai éppen brutalitásukról híresek.
| Hiroshi Motomiya |
A történelem egyik legbrutálisabb népirtása
A japán revizionisták körében általános vélemény ugyanis, hogy az `úgynevezett nankingi incidens` meg sem történt, vagy ha igen, a meggyilkoltak száma alacsony volt, illetve semmiképp sem lépte túl a civil áldozatok háborúkban szokásos számát. A Sanei címú jobboldali lap októberben egyenesen a `kitalált, úgynevezett nankingi incidens`-ként hivatkozott a Motomiya művében is szereplő eseményekre.
| Japán újoncok szurony-gyakorlatot tartanak élő kínai foglyokon (A fotó először a Look magazinban, 1938-ban jelent meg) |
Az élő embereket bajonett-gyakorlatokra használták, kibelezték, leöntötték benzinnel és felgyújtották, vagy szamurájkarddal tömegével fejezték le őket. Nem volt ritka az élve eltemetés sem. Egyes tisztek azon versenyeztek, ki tud ugyananyi idő alatt több embert lefejezni.
Mintegy 20 000 nőt - köztük gyermekeket, időseket, szerzeteseket - erőszakoltak meg a nyílt utcán, sőt, templomokban. Az erőszakot gyakran csoportosan, a hozzátartozók szeme láttára követték el, majd ugyanerre kényszerítették a közvetlen családtagokat is. A nőket megcsonkították, majd velük is brutálisan végeztek.
A várost és a városlakókat a japán hadsereg lényegében teljesen kifosztotta, a házakat - köztük történelmi műemlékeket - felgyújtották.
A kínai becslések összesen 300 000 és 400 000 közé teszik az áldozatok számát.
A tetteseket végül felmentették
A második világháború után 11 szövetséges állam képviselőiből álló nemzetközi ítélőszék vizsgálta ki a nankingi mészárlást. Az eljárásban bebizonyosodott: a vérontás japán felső vezetők tudtával és támogatásával történt meg. 1948-ban huszonöt embert ítéltek kötél általi halálra vagy életfogytiglani börtönre, ám 1956-ra valamennyien kegyelmet kaptak. A japán történetírásban ma `a nankingi incidens` néven hivatkoznak az eseményekre, melyekben a hivatalos álláspont szerint legfeljebb 40 000 ember halt meg.
| Iris Chang |
A manga-füzetéhez hasonló történet zajlott le néhány évvel ezelőtt, mikor Iris Chang kínai-amerikai írónő The Rape of Nanking (Nanking meggyalázása) című regényének japán kiadója a fenyegetések hatására elállt a mű publikálásától.
Az eseménynek szomorú aktualitást ad, hogy a súlyos depresszióval küzdő Chang néhány nappal ezelőtt, november 12-én, 36 évesen öngyilkos lett.
