Cenzúrázzák a kínai mészárlásról szóló mangát Japánban

Példátlan politikai cenzúra

Nanking, 1937

A hetente kétmillió példányban fogyó Young Jump mangafüzet szeptemberben beszüntette "Kuni ga Moeru" (Az égő város) című sorozatának közlését, miután tiltakozó telefonhívások és e-mailek áradata érkezett a kiadóba az utolsó résszel kapcsolatban.

A képregényújság kiadója, a Shueisha sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a füzetben japán katonák láthatók, amint a kínai város 1937-es ostroma során a foglyokat szuronnyal végzik ki, a nőket megerőszakolják, a védtelen polgári személyeket pedig lefejezik.

A kiadó azt is bejelentette, hogy a képregény könyv-formátumú kiadásába már nem kerül bele a füzet 10 oldala, további 11 oldalt pedig átdolgoznak. A Japánban rendkívül népszerű manga-füzetek történetében még nem volt példa efféle cenzúrára, jóllehet a stílus egyes válfajai éppen brutalitásukról híresek.

Hiroshi Motomiya

Az égő város című képregény egy közhivatalnokról szól, aki az 1930-as évek zavaros viszonyai köze-pette próbál boldogulni. Alkotója, az elismert manga-művész, Hiroshi Motomiya - akinek műveit erős társadalom-kritika jellemzi - egy ismert, korabeli fényképet is felhasznált a történet megalkotásakor. Nacionalista kritikusai azonban kétségbe vonták a felhasznált fotó eredetiségét, és ez alapján azt hangoztatják: a tömeggyilkosság meg sem történt.

1. Példátlan politikai cenzúra
2. A történelem egyik legbrutálisabb népirtása
3. A tetteseket végül felmentették