Issyk-Kul, középkori város került elő a tó mélyéről
2025. november 14. 17:05 Múlt-kor
A kutatók a kelet-kirgizisztáni Issyk-Kul tó felszíne alatt középkori település maradványait tárták fel. A víz alatti szerkezetek, téglából épült épületek, malom és több nekropolisz arra utalnak, hogy a tó a Selyemút egyik fontos kereskedelmi csomópontját rejti.

(Forrás: Orosz Tudományos Akadémia)
Korábban
Issyk-Kul, a Selyemút mentén
A kelet-kirgizisztáni Issyk-Kul egy hatalmas, sós vizű, endorheikus tó a Nyugati-Tiensan vonulatai között. A világ nyolcadik legmélyebb tava évszázadokon át fontos állomás volt a Távol-Keletről Európába tartó karavánok számára. A tó északi partvidéke mentén futó útvonal a Selyemút egyik kulcspontja volt, amelyet kereskedők, zarándokok és követek generációi jártak.
Issyk-Kul régészeti felfedezései
A tó északnyugati részén fekvő Toru-Aygyr komplexumban végzett legutóbbi kutatások során középkori nekropoliszt, égetett téglából emelt építményeket és nagy mennyiségű kerámiát tártak fel. A régészek négy víz alatti zónát vizsgáltak 1–4 méteres mélységben.
Az első terület több téglaépületet rejtett, köztük egy malmot, amire a fellelt malomkő utal. A csapat összeomlott kőszerkezeteket, fagerendákat és egy olyan középület maradványait is dokumentálta, amely a feltételezések szerint mecsetként, fürdőházként vagy medreszeként (vallási–oktatási intézmény) működhetett.
„Az általunk vizsgált helyszín egy város vagy egy fontos kereskedelmi csomópont volt a Selyemút egyik kulcsfontosságú szakaszán” – mondta Valerij Kolcsenko, a Kirgiz Köztársaság Nemzeti Tudományos Akadémiájának kutatója.
Földrengés a 15. században
A kutatók szerint a várost a 15. században egy nagy erejű földrengés rombolta le. A rengések következtében a település részei beszakadtak, majd fokozatosan a tó vízszintje alá kerültek. A lakók elhagyták a területet, amely így hosszú időre feledésbe merült.
A második zónában egy 13–14. századi muszlim nekropoliszt azonosítottak. A harmadik zóna a település későbbi terjeszkedését mutatja, ahol korábbi temetkezések fölé emeltek új építményeket. A negyedik zóna vályogtéglából készült kerek és téglalap alaprajzú épületeket, valamint egymásra rakódott földrétegeket rejtett.
Jövőbeli kutatások alapja
Az Orosz Tudományos Akadémia Régészeti Intézete és a Kirgizisztán Nemzeti Tudományos Akadémiája közös feltárása az Issyk-Kul víz alatti örökségének első átfogó dokumentációja. A kutatók szerint ez a munka alapot teremt a térség régészeti múltjának új értelmezéséhez és további tudományos publikációkhoz.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2010
- Az igazi Trebitsch
- Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
- Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
- Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
- A kannibál gróf kalandjai
- Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
- Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
- Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
- A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában
- Különös viking sír Norvégiában 18:05
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából 16:05
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában 15:30
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén 14:05
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története 12:05
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül tegnap
- Arábia – az ősi illatok földje tegnap
- Léteztek-e női gladiátorok az ókori Rómában? tegnap













