A római utak titkos hálózata
2025. november 9. 15:05 Múlt-kor
Egy új kutatás alapjaiban változtatja meg a római közlekedési hálózatról alkotott képünket. Az Itiner-e, a római utak digitális atlasza, több mint 300 000 kilométernyi fő- és mellékutat térképezett fel Európában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten – megmutatva, miként épült fel a birodalom gazdasági és politikai erejének valódi alapja.

Illusztráció
Korábban
Új korszak kezdődik a római utak kutatásában
A „minden út Rómába vezet” közmondás most új értelmet nyer. Bár a birodalom nagyvárosait főutak kötötték össze a fővárossal, a mellékutak hálózata mindeddig kevés figyelmet kapott.
Tom Brughmans, az Aarhusi Egyetem régésze szerint a kutatás célja épp ennek a hiánynak a pótlása volt. „A római utak 200 éves kutatástörténete elsősorban a fővonalakra koncentrált – a névtelen, vidéki utak rovására” – mondta Brughmans.
Az Itiner-e a római utak digitális atlasza
A Brughmans vezette csapat létrehozta az Itiner-e nevű, szabadon hozzáférhető online adatbázist, amely a római utak legteljesebb térképe Európában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten.
A platform történelmi, régészeti, topográfiai és távérzékelési adatokat egyesít, hogy Kr. u. 150 körüli állapotában rekonstruálja a birodalom közlekedési rendszerét.
Az új térkép mintegy 300 000 kilométernyi útvonalat azonosít – kétszer annyit, mint a korábbi modellek. Ez a bámulatos hálózat egyben a római állam politikai és gazdasági erejéről is tanúskodik.
Járványok, vallások, kereskedelem: az utak ereje
„Ez az integrált hálózat tette lehetővé, hogy járványok, gazdasági hatások vagy akár új vallások gyorsan terjedjenek, kontinentális útra lépjenek” – magyarázta Brughmans. Példaként az antoninuszi pestist említette, amely Kr. u. 165-ben sújtotta a Birodalmat, és a lakosság mintegy negyedét pusztította el.
A kutatók szerint az ókori római utak feltérképezése ma is tanulságos, hiszen betekintést nyújt abba, miként terjedtek a társadalmi és gazdasági folyamatok a több kontinensre kiterjedő rendszerben.
A tudomány reakciója: lehetőségek és hiányosságok
Jeffrey Becker, a Binghamtoni Egyetem mediterrán régésze, aki nem vett részt a projektben, az Itiner-e-t „rendkívül hasznos digitális eszköznek” nevezte. Szerinte a szerzők precízen válogatták össze az adatokat, de a térképen még vannak hiányosságok – részben a források eltérő minősége, részben a régészeti bizonytalanságok miatt. Brughmans elismeri, hogy a térkép jelenleg közel 200 000 kilométernyi mellékutat tartalmaz, de „ez a szám a jövőbeni kutatásokkal tovább növelhető”.
A kutatócsoport az Itiner-e-t nem lezárt munkának, hanem „a cselekvésre való felhívásnak” tekinti. „Tudjuk, hogy számos útvonal még rejtve maradt. Az atlasz megmutatja, hol érdemes új ásatásokat végezni” – tette hozzá Brughmans. Az új adatbázis tehát nemcsak a múlt térképe, hanem iránytű a jövő római régészetéhez.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

Horthy
- Kulcsfontosságú szerepet játszott Hlatky Endre az 1944-es sikertelen kiugrási kísérletben
- Legitimista meggyőződése ellenére hiúsította meg a második királypuccsot Bethlen István
- A Magyar Nemzeti Levéltárhoz került az egykori kormányzói család hagyatéka
- A kormányzó hitvese: Horthy Miklósné Purgly Magdolna
- Indiai vadászatok és lenyűgöző britek: Horthy Miklós a világ körül
- A köztársaságból kiábrándult Habsburg-pártiak gyűrűjében választották kormányzóvá Horthy Miklóst
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban 20:05
- Különös viking sír Norvégiában 18:05
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából 16:05
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában 15:30
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén 14:05
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története 12:05
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül tegnap
- Arábia – az ősi illatok földje tegnap













