Zernaki Tepe rejtélye: arámi feliratok

2025. október 16. 11:05 Múlt-kor

A kelet-anatóliai Zernaki Tepe ősi városában hat új arámi nyelvű felirat került elő, köztük több, szándékosan kitörölt szöveg. A leletek nemcsak a Párthus Birodalom regionális jelenlétét igazolják, hanem egy hatalmi átmenet és kulturális változás nyomait is feltárják a térség 3000 éves történetében.

Illusztráció

Korábban

Zernaki Tepe: a 3000 éves város új titkai

Kelet-Anatólia egyik legnagyobb ismert ősi városközpontjában, Zernaki Tepe területén hat új arámi nyelvű feliratot fedeztek fel a régészek. A 270 hektáros lelőhely Erciş kerület Yukarı Işıklı negyedében fekszik, és már korábban is az ókori hatalmak találkozópontjaként volt ismert.
Az ásatásokat a Van Múzeum Igazgatósága irányítja, Rafet Çavuşoğlu professzor (Van Yüzüncü Yıl Egyetem) tudományos vezetésével. A projektet a Van Kormányzói Hivatal és az Erciş Kerületi Kormányzóság támogatja.

Arámi feliratok és a Párthus Birodalom nyomai

A hat újonnan felfedezett szöveg közül négyet a város védőfalába véstek. Az arámi nyelv a Párthus Birodalom és korábban az Akhámenida-perzsák közigazgatási nyelve volt, így a feliratok egyértelműen keleti befolyásra utalnak.

A város a Párthus-kor idején valószínűleg határállomásként szolgált az iráni és az anatóliai világ között. Három feliratot azonban szándékosan lekapartak – a kutatók szerint ez politikai vagy vallási felfordulás nyoma lehet. „Ez valószínűleg civilizációk közötti konfliktusra vagy egy későbbi hatalom azon törekvésére utal, hogy eltüntesse az előző uralom nyomait” – magyarázta Çavuşoğlu professzor.

Zernaki Tepe fejlődése az urartuiaktól a rómaiakig

A város az Urartui Királyság (i. e. 9–6. század) bukása után virágzott fel, amikor a térséget a médek, majd az Achaimenida Birodalom kebelezte be. A hellenisztikus korban, a Szeleukida-dinasztia idején Zernaki Tepe városszerkezete már a klasszikus hippodamoszi várostervezést követte, rácsos utcahálózattal és központi terekkel.

Amikor a Párthusok az i. e. 2. században nyugat felé kiterjesztették hatalmukat, átvették ezeket az alapokat, és a várost megerősített határtelepüléssé alakították. Az ásatások során előkerült 4,25 méter vastag és három méter magas erődítményfalak, ovális bástyák és fejlett vízelvezető rendszer a város tudatos és hosszú távú tervezését bizonyítják. „Ez a rendszer a vízépítés tudatos megértéséről tanúskodik. Zernaki Tepe nem egy rövid életű katonai bázis, hanem egy tervezett, fenntartható városi település volt” – hangsúlyozta Çavuşoğlu.

Kitörölt szövegek és hatalmi átírások

Az arámi nyelv a Közel-Kelet közös nyelvének számított, a Párthusok idején pedig a királyi és közigazgatási feliratok hivatalos médiuma volt.
A szándékosan kitörölt zernaki feliratok a kutatók szerint a római visszafoglalás idején keletkezhettek, amikor az új hatalmak igyekeztek saját kulturális és vallási identitásukat érvényesíteni. „Ez a történelem újraírásának szimbolikus formája – a későbbi hatalmak tudatosan törölték elődeik jelenlétét” – tette hozzá Çavuşoğlu professzor.

A múlt kövei új történeteket mesélnek

Murat Karaloğlu, Erciş kerületi kormányzó szerint a felfedezés jelentős mérföldkő: „Ezzel a hat új felirattal az itt talált arámi szövegek száma tizennégyre nőtt. Úgy véljük, hogy ez a terület az ókori város monumentális bejáratát jelöli, amely akár 3000 éves is lehet.”

Minden új kőtöredék újabb részletet ad Kelet-Anatólia történetéhez. Ahogy a kutatók folytatják Zernaki Tepe feltárását, egyre világosabb: minden kitörölt arámi szó a letűnt birodalom makacs emléke – egy olyan múlté, amelyet sem a kő, sem az idő nem tudott teljesen elhallgattatni.