Valóban Tél tábornok volt Napóleon legyőzhetetlen ellenfele?
2025. október 6. 18:05 Múlt-kor
Napóleon 1812-es orosz hadjáratát gyakran a hírhedt Tél tábornok győzelmével magyarázzák. Ám a történeti források és kortársak tanúsága szerint a császári sereg nem a fagy áldozata lett. Tudta, mire számíthat, mégis figyelmen kívül hagyta tanácsadói figyelmeztetéseit, és ezzel önmaga sodorta embereit a pusztulásba.

Illusztráció
Korábban
Tél tábornok – egy legendás kifogás születése
Bonaparte Napóleon nemcsak zseniális stratéga, hanem kiváló kommunikátor is volt. 1813-ban, az oroszországi katasztrófa után Párizsban elterjesztette a történetet, miszerint a több mint 600 000 halottért nem ő, hanem „Tél tábornok” a felelős. Az erő, amit nem lehet legyőzni, mert maga a természet.
A mítosz gyorsan terjedt, ám kortársai közül többen is cáfolták. Henry Beyle (Stendhal) így írt: „Nem szükséges kijelenteni, hogy a tél korán jött: ellenkezőleg, Oroszországban a világ legjobb időjárása volt.” A valóságban Napóleon tudta, mire vállalkozik – csak épp nem hitt abban, hogy bármi megállíthatja.
A diplomata, aki figyelmeztette a császárt
1811-ben Armand de Caulaincourt, Franciaország korábbi szentpétervári nagykövete Párizsba sietett, hogy lebeszélje Napóleont a háborúról. A diplomata – Andrew Roberts Napóleon, egy élet című monográfiája szerint – egy teljes napot szentelt arra, hogy elmagyarázza: nem az orosz hadsereg, hanem az időjárás lesz a valódi ellenség.
Napóleon azonban gőgös magabiztossággal felelt: „Egy jó csata véget vet Sándor barátod nagyszerű elhatározásainak és légből kapott homokvárainak.” A császár legyőzhetetlennek hitte magát, s nem látta be, hogy Oroszországban nem csak a „zöldköpenyes gyalogsággal” áll szemben.
A hadjárat előtt Bonaparte minden meteorológiai adatot és korabeli feljegyzést áttanulmányozott. Jean François Fain, Napóleon titkára később így írt: „Minden számítást elvégeztek. Az orosz tél decemberben a legsúlyosabb; novemberben a hőmérséklet nem esik hat fok alá.”
Napóleon terve tehát az volt, hogy még a tél beállta előtt győzelemre viszi a hadjáratot. Csakhogy az idő, a távolság és az utánpótlás nem az ő oldalán állt.
A hadjárat kezdete: Oroszország felé 675 000 emberrel
1812 nyarán a Grande Armée 675 000 katonával indult kelet felé. A cél eredetileg Lengyelország védelme volt, ám a hadjárat Moszkva felé fordult. Az oroszok azonban elkerülték a döntő ütközeteket, és a „felperzselt föld” taktikáját választották. Visszavonulás közben felégették a falvakat és készleteiket, hogy a franciák ne juthassanak élelemhez.
A császár katonái kimerültek, a hadsereg logisztikája pedig összeomlott. A morál zuhanásával a hadjárat már a főváros előtt megroppant.
Szeptember 15-én Napóleon bevonult Moszkvába, és a Kremlben rendezte be szállását. „A város akkora, mint Párizs, és mindennel rendelkezik” – írta Joséphine-nak.
Ám az oroszok felgyújtották a várost, amelyet a „kis korzikai” dicsőséges győzelemként értelmezett. A valóság viszont nyomasztó volt: a város romokban hevert, az élelem elfogyott, és a katonák fagyott lóhúst ettek. Mihail Kutuzov herceg korábban így jósolta: „Napóleon egy áradat, de Moszkva az a szivacs, amely elnyeli őt.” Igaza lett.
Tél tábornok valóban megérkezik
Október végén megérkezett az első hó. Az utánpótlás megszakadt, a katonák éheztek, és Napóleon kénytelen volt visszavonulni Szmolenszk irányába. „Siessünk, húsz napon belül a téli szálláson kell lennünk” – mondta tábornokainak.
Andrew Roberts szerint a kemény fagy csak november közepén köszöntött be, amikor a visszavonulás már káoszba fulladt. A tífusz, az éhezés és a kozák portyák többet tettek, mint Tél tábornok maga.
A hadjárat végére a 675 000 katonából alig 20 000 tért vissza. A császár a természetet okolta, de a történészek másként látják. Jesús Villanueva A francia forradalom című könyvében így fogalmaz: „A Moszkváig tartó felesleges menetelés megszakította az ellátási láncot, és a katonákat nem készítették fel a télre.” Tél tábornok tehát nem mítoszbeli gyilkos volt, hanem Napóleon hibáinak jelképe – az emberi gőg és a stratégiai vakság megtestesítője.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

Hitler
- A Berghof-csapda, Hitler kiszolgáltatottsága
- Kudarcokkal teli út vezetett Hitler hatalomra jutásához
- Mi lett volna, ha Hitler kapja meg előbb az atombombát?
- Diktátorok titkos szenvedélyei – Amikor a kegyetlen vezetők kertészkedtek, rajzoltak és hegedültek
- Hitler kutyái: Ebek a náci hadigépezetben
- A Führer árnyéka – A Hitler-naplók botránya
- Martin Bormann, a „leghűségesebb párttárs”
- Adolf Hitler és Eva Braun titka
- Goebbels nagy sikerű propagandája: a filmek és a rádió
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban 20:05
- Különös viking sír Norvégiában 18:05
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából 16:05
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában 15:30
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén 14:05
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története 12:05
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül tegnap
- Arábia – az ősi illatok földje tegnap














