A Corleck-fej rejtélye – a háromarcú kelta isten átka
2025. október 6. 16:05 Múlt-kor
A Corleck-fej, egy I. századi, háromarcú homokkőszobor az ír Cavan megyéből, a kelta vallás egyik legrejtélyesebb emléke. Az Ír Nemzeti Múzeumban őrzött szobor vallási rituálékhoz vagy isteni ábrázolásokhoz kapcsolódhatott. A kutatók szerint egyszerre testesíti meg a termékenység, a technológia és a halál szimbólumait – sorsa pedig a kereszténység előretörésével pecsételődött meg.
(Forrás: Wikipedia / Ceoil / CC0)
Korábban
A Corleck-fej felfedezése
A Corleck-fej 1855-ben került elő az írországi Drumeague településen, Dublintól mintegy 100 kilométerre északnyugatra. A kőfej I. századi, és valószínűleg a kelta kultúrához köthető.
A homokkőből faragott szobor 13 hüvelyk (33 centiméter) magas, és az Ír Nemzeti Múzeum szerint „a legszebb a maga nemében”. A három arcon súlyos szemöldök, széles orr és résszerű száj látható; az egyik szájon kis lyuk tátong, akárcsak a fej alján, ahová talapzat vagy oszlop illeszkedhetett.
A „fej kultusza” mélyen gyökerezett a kelta társadalomban – erről Anne Ross régész írt részletesen 1960-ban. A hagyomány szerint a fej az istenség és a természetfeletti erő hordozója volt. E nézetet már az ókori görög történész, Diodórosz Szikeliotész is említette: beszámolója szerint a kelták ellenségeik fejét levágták, majd lovaik nyakára függesztve mutatták be az isteneknek.
A Corleck-fej így nem csupán műalkotás, hanem egy spirituális szimbólum is lehetett, amely az élet és halál határán állt.
A Corleck-fej jelentése és értelmezései
A szobor pontos jelentése mindmáig vitatott. Jonathan Smyth történész 2023-ban több elméletet is felvetett. Az egyik szerint a Corleck-fej a kelta Lugh isten megtestesítése volt. Lugh a mesteremberek védelmezője, a fény és tudás istene volt, s három arca a technológiai mesterségek sokféleségét szimbolizálhatta.
Smyth ugyanakkor egy sötétebb értelmezést is felvázol: szerinte a Corleck-fej a pusztulást is jelképezhette. A Drumeague név ugyanis írül „Halál-hegyet” jelent, és a közelben egy vaskori mocsári testet is találtak. A férfit három módon ölték meg – megfojtották, agyonverték és elvágták a torkát –, ami rituális áldozatot sejtet.
Más értelmezés szerint a kőfej fallikus jellegű oszlopon állhatott, és a termékenység szimbóluma volt, amelyet a Lughnasa aratóünnep alkalmával használtak.
Átok: a kelta hagyomány vége
A kereszténység elterjedésével a pogány szobrok egyre inkább átokként éltek a köztudatban. A régészek szerint a Corleck-fejet a 10. és 13. század között eltemették, hogy „elnyomják a pogány múltat” és megszüntessék annak hatalmát. Így vált a Corleck-fej az eltemetett kelta hitvilág jelképévé – egy időtlen emlékké, amely ma is az ír identitás és a régmúlt vallási szimbolika egyik legizgalmasabb tárgya.
A Corleck-fej nem csupán egy háromarcú kőszobor, hanem a kelta vallás, mitológia és emberi hitvilág lenyomata. Akár isten, akár átok, a Corleck-fej ma is arra emlékeztet, hogy az ember mindig arcot ad annak, amit megérteni próbál – legyen az isteni erő, termékenység vagy a halál maga.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban 20:05
- Különös viking sír Norvégiában 18:05
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából 16:05
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában 15:30
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén 14:05
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története 12:05
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül tegnap
- Arábia – az ősi illatok földje tegnap
