Az akasztófa árnyékában
2025. október 6. 14:05 Múlt-kor
A 11–12. századi Ibériai-félsziget északnyugati királyságaiban ritkán maradtak fenn az akasztással végrehajtott kivégzésekre utaló források. Abel de Lorenzo Rodríguez 2025-ös tanulmánya három dokumentált esetet tár fel, amelyek Galíciában és Leónban történtek.
Illusztráció
Korábban
Az akasztófa, mint a hatalom szimbóluma
Az akasztás a középkori Európában a halálbüntetés egyik legismertebb és legtartósabb formája volt. Az Ibériai-félsziget északnyugati területeiről azonban kevés adat maradt fenn. Abel de Lorenzo Rodríguez legújabb kutatása, amely a Journal of Medieval Iberian Studies 2025-ös számában jelent meg, három korai galíciai és leóni esetet elemzett, mikrotörténeti módszerrel.
A történész végrendeletek, tanúvallomások és periratok elemzésével rekonstruálta, miként alkalmazták az akasztófa intézményét, és hogyan vált az a közösségi emlékezet és a hatalmi nyomás eszközévé.
Az első ismert eset a 12. század végéről származik, León városának környékéről. Két tanú egy tárgyaláson arról vallott, hogy gyermekkorukban szemtanúi voltak egy fogoly akasztófán történt kivégzésének. Ez az utalás a legrégebbiek közé tartozik a régióban, és rávilágít arra, hogy a kivégzés már ekkor nyilvános, szimbolikus esemény volt.
A tanúk visszaemlékezése mutatja, milyen mélyen beágyazódott a közösségi tudatba az akasztófa látványa. A büntetés nemcsak az egyént sújtotta, hanem kollektív üzenetet is hordozott: figyelmeztette a közösséget a királyi igazságszolgáltatás erejére.
Compostela: Petrus és az utolsó végrendelet
A második eset Santiago de Compostelában történt. A források szerint egy Petrus nevű férfi közvetlenül akasztással való kivégzése előtt írt végrendeletet. Ez a rendkívüli dokumentum lehetővé teszi, hogy bepillantást nyerjünk az elítélt életébe.
Petrus leírta, hogy élettársa terhes volt, ezért vagyonát megosztotta: egy részét leendő gyermekének, másik részét pedig a Toxos Outos kolostornak adományozta. A szerzetesek bevonása nem véletlen: a kivégzettek javai gyakran vallási intézményekhez kerültek, ami az akasztófa gazdasági vonatkozásaira is rávilágít.
A harmadik történet a 13. század elejéről származik, és a Sobrado ciszterci kolostorhoz kötődik. A szerzetesek egy öröklési perben Iohannes Nuniz és családja ellen nyertek, és a forrás szerint az akasztással való fenyegetést is alkalmazták, hogy bírósági nyomást gyakoroljanak.
A kutatás szerint ez az eset jól példázza, hogyan vált az akasztófa a királyi hatalom szimbólumává, még akkor is, ha tényleges kivégzésre nem került sor. A halálbüntetés emlegetése önmagában is hatékony kényszerítő eszköz volt, amely megerősítette az egyházi és világi hatalmak pozícióját.
Akasztófa és társadalom: a hatalom látványa
Az elemzett esetek alapján az akasztófa Galíciában és Leónban a 11–12. századra az igazságszolgáltatás elismert eszközévé vált. Bár a források ritkák, a tanúvallomások és végrendeletek azt bizonyítják, hogy a halálbüntetés gyakorlata a társadalmi rend részévé vált.
Az akasztófa nemcsak büntetett, hanem demonstrált: a királyi és egyházi hatalom láthatóvá tette általa saját tekintélyét. A kivégzések, fenyegetések és emlékek révén a közösség tagjai megtapasztalták, hol húzódik az engedelmesség határa.
A tanulmány kiemeli, hogy a mikrotörténeti módszer képes láthatóvá tenni a jog és hatalom emberi oldalát. A három eseten keresztül kirajzolódik, hogyan hatott az állami és egyházi tekintély a hétköznapi emberekre.
A leóni tanúk emléke, Petrus végrendelete és Iohannes Nuniz pere egyaránt bizonyítják, hogy az akasztófa a közösségi emlékezetben nemcsak a halált, hanem a félelmet, a rendet és az igazságszolgáltatás szimbolikus erejét is megtestesítette.
Abel de Lorenzo Rodríguez kutatása új fényt vet a középkori Ibéria jogi gyakorlatára. Az akasztófa nem csupán a halálbüntetés eszköze volt, hanem a hatalom és az emlékezet találkozási pontja. A három történet révén megelevenedik, miként vált az akasztófa a középkori társadalmak mindennapi valóságának részesévé – a félelem, az igazság és a rend jelképeként.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban 20:05
- Különös viking sír Norvégiában 18:05
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából 16:05
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában 15:30
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén 14:05
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története 12:05
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül tegnap
- Arábia – az ősi illatok földje tegnap
