A nevetés birodalma: a római humor nyers és időtlen világa
2025. szeptember 28. 15:05 Múlt-kor
A Római Birodalom hivatalos ábrázolásai méltóságteljesek, de a mindennapokban a harsány, trágár humor is virágzott. Egy szellentő színészt ábrázoló bronzszobrocska és az ókori vicckönyvek bizonyítják, hogy a rómaiak szerették a vaskos tréfákat, a groteszk helyzeteket és az öniróniát.

(Forrás: J. Paul Getty Múzeum / Közkincs)
Korábban
A római humor trágár arca
A római birodalom ikonikus ábrázolásai komoly férfiakat mutatnak tógában vagy páncélban. Mégis létezett egy másik hagyomány: a római humor harsány és obszcén világa. Ezt jól bizonyítja egy különös bronzszobor, amely egy szellentő színészt örökít meg.
A mindössze 6 centiméter magas bronzfigura Kr. u. 1–125 között készült. A pufók alak komikus maszkot és kockás ruhát visel. Guggol, fenekét kidülleszti, egyik kezével megfogja, míg másik kezével a szájába dugja ujjait – mintha a hanghatást akarná erősíteni.
A római humor színpadi hagyománya

Az ókor egyik legismertebb komikus költője Plautus volt (Kr. e. 254–184). Színészként kezdte pályáját, majd több mint 130 darabot írt, amelyek közül 21 maradt fenn. Figurái között ott volt a hencegő katona vagy a szerelmes öregember. A most tárgyalt szobrocska azonban nem főszereplőt, inkább mellékalakot jelenít meg.
„Számos fennmaradt szobrocskából tudjuk, hogy sok embernek nagyon tetszett ez a figura” – mondta Hart. „Sokan akarták otthon tartani, mert szórakoztatónak találták.” Ez arra utal, hogy a római humor a mindennapi élet része volt, nemcsak a színházban, hanem a háztartásokban is.
Tréfák és vicckönyvek
A római humor írott formában is fennmaradt. A Philogelos című ókori vicckönyv az i. sz. 5. századból származik, és 265 tréfát tartalmaz. A szereplők gyakran sztereotip alakok: buta vagy túl magabiztos figurák, akik komikus helyzetekbe keverednek. Nem hiányzik a szellentős poén sem: az egyik történetben egy süket férfi mellett szellentő bolond azt mondja: „Hé, te jól hallasz, csak színleled, hogy süket vagy!”
A szobrocskák és a viccek azt bizonyítják, hogy a római humor nem különbözött lényegesen a mai emberétől. Szerették a trágár vicceket, az abszurd helyzeteket és az öniróniát. A bronzszobor, amely egy szellentő színészt ábrázol, így nemcsak műtárgy, hanem időtlen emlékeztető is: a nevetés és a nyers humor összeköti a rómaiakat a mai emberekkel.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hidegháború
- Hét éven át kémkedett az „ajándék”
- Az űrverseny áldozatai: az állatok
- A CIA válsága is hozzájárult a Disznóöböl-beli invázió kudarcához
- Miért kerülnek ismét használatba a hidegháborús bunkerek Norvégiában?
- A korabeli sajtó szerint Spanyolországba menekült Sztálin legkegyetlenebb bizalmasa
- Reagan csillagháborús terve gazdaságilag térdre kényszerítette a Szovjetuniót
- Hruscsov látogatása Amerikában
- Tíz évvel élte túl a Szovjetuniót a Mir űrállomás
- Berlint igen, de egész Európát még nem osztották fel a jaltai konferencián
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban tegnap
- Különös viking sír Norvégiában tegnap
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából tegnap
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában tegnap
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén tegnap
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története tegnap
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül 2025.11.17.
- Arábia – az ősi illatok földje 2025.11.17.














