Martin Bormann, a „leghűségesebb párttárs”
2025. április 29. 18:05 Hevő Péter
Gyakran nevezik őt „mindenesnek”, utalva a Harmadik Birodalomban betöltött számtalan pozíciójára. Hitler titkára nem volt sem kifejezetten művelt, sem népszerű vagy karizmatikus, mégis volt egy olyan tulajdonsága, amely – a szerencsén túl – a magasba röpítette: a Führer manipulálása, főként a személyi kérdésekben. Feltétlen lojalitást tanúsított a hőn szeretett vezető iránt, nagyhangú, harsány riválisait pedig kitartóan, etikátlan eszközöket is bevetve lassan félreállította, és idővel föléjük emelkedett.
Martin Bormann a Führer társaságában
Korábban
Martin Bormann 1900-ban született egy halberstadti kispolgári családban. Édesapját korán elveszítette, a család anyagi gondokkal küzdött, a fiú pedig csak döcögősen haladt az iskolával, majd kitört az első világháború.
Fiatal kortársaihoz hasonlóan ő is égett a vágytól, hogy a frontra kerüljön, de életkora miatt csak a háború végén sorozták be, így lényegében lekéste a harci megmérettetést.
Pulpitus helyett íróasztal
1918 után a háború elveszítéséért a zsidókat okolta, és belépett a szélsőjobboldali Rossbach-szabadcsapatba. Furcsamód nem egy kommunista személy, hanem egyik társa meggyilkolásába keveredett bele a zűrzavaros 1923-as évben.
A tanítóként dolgozó Walter Kadow adósságokat halmozott fel, és egyre nőtt a gyanú, hogy elárulja a csoportot. Úgy döntöttek, egy kiadós veréssel megleckéztetik, ez azonban Kadow halálával végződött.
Az elkövetők között volt az a Rudolf Höss is, aki évtizedekkel később az auschwitzi haláltábor parancsnokaként szerzett hírnevet magának. Bormann közvetlenül nem vett részt a tettlegességben, de az ügy eltussolásáért egy év szabadságvesztésre ítélték, amelyet Lipcsében ült le.
Börtönbüntetése bizonyos körökben tiszteletet váltott ki iránta, 1938-ban meg is kapta a „vérrend” (Blutorden) kitüntetést, amely eredetileg azoknak a náci harcostársaknak járt, akik már jóval a hatalomátvétel előtt a vérüket adták a mozgalomért.
Ez az eset is jól mutatja, hogy a nemzetiszocialisták a múltat rugalmasan kezelték, hiszen Bormann csak évekkel a szabadulása után került kapcsolatba velük, ugyanis 1927-ben lépett be a Nemzetiszocialista Német Munkáspártba (NSDAP). Időközben az édesanyja miatt a köztársaság „névadó” városába, Weimarba költözött, így a kifejezetten élénk türingiai szélsőjobboldali körökben kezdett el mozogni.
A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2025. tavasz számában olvasható.
A magazin kapható az újságárusoknál, a nagyobb benzinkutakon, valamint a Libri, Spar, Tesco és Auchan üzletekben! Itt pedig kedvezményesen előfizethető.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban tegnap
- Különös viking sír Norvégiában tegnap
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából tegnap
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában tegnap
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén tegnap
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története tegnap
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül 2025.11.17.
- Arábia – az ősi illatok földje 2025.11.17.
