Megtalálták a legrégebbi Skandináviában készült karavellát 

A kép illusztráció. A Vasa kicsinyített modellje hátul az eredeti hajóval. (Wikipédia / Karolina Kristensson / SMM / CC BY-SA 4.0)

A Vrak Múzeum tengeri kutatásra specializálódott régészei által felfedezett faanyagminták alapján a hajó építését a 15. század második felére datálják. Valószínűleg jóval a Gribshunden dán királyi hadihajó megépítése előtt készíthették, melyet 1482-ben Hollandiában szerltek össze, nem pedig a Balti-tenger térségében.

Titkok a mélységben

Már a 19. század elején ismert volt, hogy több hajóroncs található a helyszínen. Egyes kutatók úgy gondolták hogy ezek viking hajók, amelyek olyan tegneri csatában süllyedtek el, melyben Szent Olaf, Norvégia későbbi királya még tizenéves korában részt vett.

A Snorri Sturlason által a 13. században írt Olaf király története című izlandi saga szerint Olaf mostohaapja, Sigurd Syr legyőzte Sote viking törzsfőt egy bizonyos „Soteskärnnél”. A legendás Soteskär helyét nem jegyezték fel, de a 19. század eleji romantikus írók a mai Södertörnhöz kapcsolták. Így alakult ki az a népi hiedelem, hogy a környéken található hajóroncsok Sigurd és Sote tengeri csatájában süllyedtek el.

Anders Franzén amatőr tengeri régész az 1950-es években viszgálta meg a roncsokat, és megállapította, hogy azok valóban viking hajók, mivel méreteik pontosan megegyeznek az Oslóban található vízi járművekkel. A norvég sajtóban olyan hírek kaptak szárnyra, hogy Szent Olaf legendás sárkányhajóit kiemelik a tengerből és visszaadják Norvégiának.

Szent Olaf hajói?

Nyilvánvalóan ez soha nem történt meg. 2023-ban a régészek úgy döntöttek, hogy megoldják rejtélyt. Modern technológia segítségével fényképezték a hajóroncsokat, majd részletes dokumentéciót készítettek.

Az általuk vett minták alapján megállapították, hogy egyik hajó sem a viking korból származik. A dendrokronológiai elemzésnek köszönhetően teljesen világos volt, hogy a hajók anyagául szolgáló fákat legkésőbb a 15. század második felében (1460-ban vagy 1480-ban) vágták ki. A Lund Egyetem szakértőinek köszönhetően azt is sikerült meghatározni, hogy a fák a dél-svédországi Möre vagy Blekinge tartományban nőttek.

A The History Blog cikkje alapján.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
• Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
• Létezett-e a középkorban „turkáló”?
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?