Terroristák sokkolják a müncheni olimpiát

2004. augusztus 3. 03:34

A most már az egész világon - így Magyarországon is - közvetlen televíziós közvetítésekben nyomon kísért olimpia legnagyobb és legszomorúbb látványossága az arab terroristák brutális támadása volt. Az olimpia már az 1930-as években is (1936: a hitleri Németország időszakában) célpontja volt a politikának, és napi politikát vitt a sportba, így az olimpiai mozgalomba a szovjet rendszer is. A konkrét harcoknak azonban az olimpia először ekkor, 1972-ben lett kiszolgáltatva. A hosszú arab-izraeli konfliktus, az arab államok sorozatos veresége szülte elkeseredett terrorizmus a sportot is elérte. Szeptember 5-én kora reggel a `Fekete szeptember` nevű arab terroristacsoport tagjai megtámadták az izraeli olimpiai csapatot, és szálláshelyükön két sportolót megöltek. Később 9 foglyul ejtett zsidó túsz lelte halálát. De életüket vesztették a terroristák is. Az olimpiát gyászünnepség megtartása után tudták csak folytatni. Az arabpárti szovjet politikát amúgy is erős fenntartásokkal, illetve állandó csendes kritikával kísérő hazai közvélemény a zsidóellenes müncheni terrorista támadás után, még erőteljesebben a gerilla-, illetve terroristaháborúk ellen fordult. A magyar sportolók ezen az olimpián érték el eddigi legtöbb helyezésüket: harmincötször állhattak fel a dobogóra. A 6 aranyérem mellé 13 ezüst- és 16 bronzérmet szereztek. Az olimpiai sikereket a hagyományosan erős magyar sportágakban (vívás, ökölvívás, birkózás, öttusa) érték el. Külön öröm volt, hogy kor legnépszerűbb sportolója Balczó András, a sok világbajnoki és olimpiai csapatelsőség után végre egyéniben is aranyérmet szerzett.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek