Hitler sikertelen merénylet után parancsot ad a tiszti államcsíny leverésére
2004. július 20. 05:14
A kelet-poroszországi `Wolf-schanze` (Farkassánc) nevű főhadiszálláson, egy bombarobbanás során Adolf Hitler, a német haderő `Vezére` és főparancsnoka 1944. július 20-án könnyebben megsérül. A robbanás időpontjában, 12 óra 42 perckor, a merénylő, Claus Schenk von Stauffenberg gróf ezredes, már ismét úton van Berlin felé, ahol összeesküvő társai - többek között Friedrich Olbricht tábornok, Ludwig Beck vezérezredes és Erwin von Witzleben vezértábornagy - kirobbantják a régebben előkészített felkelést. A Berlinben állomásozó `Grossdeutschland` őrzászlóalj azonban, miután parancsnoka, Ernst Remer őrnagy egy telefonbeszélgetés során meggyőződött arról, hogy Hitler sértetlen, leveri az államcsínyt. 22 óra 50 perckor Stauffenberget és három összeesküvő társát statáriálisan agyonlövik, több polgári és katonai személy letartóztatnak és a népbíróság előtt lefolytatott tárgyalás után kivégeznek. Több mint 180 ember veszíti a merénylettel közvetlen összefüggésben az életét. A július 20-i a polgári és katonai személyek által kitervelt vagy meg is kísérelt 35 merénylet közül a német ellenzék leglátványosabb próbálkozása arra, hogy a diktátort megölje. Míg a kommunisták és a szociáldemokraták Hitler hatalomra jutása után rögvest széles körű ellenállás szervezésén fáradoztak, s ezrével tartóztatták le, zárták koncentrációs táborba és végezték ki őket, a hadseregben csak Hitler hódító és háborús tervei kapcsán mozdult meg az ellenzék. Amikor a Szudéta-válság kiéleződött, amelyet a müncheni egyezménnyel oldottak meg, vezető katonatisztek államcsínyt terveztek. Hitler sikere következtében azonban az összeesküvők, közöttük a szárazföldi haderő akkori vezérkari főnöke, Beck nem látott többé alapot az akcióhoz. A július 20-i merénylők tervei szerint a Hitler eltávolítása után Carl Friedrich Goerdeler volt lipcsei főpolgármester vezetésével alakítandó kormánynak haladéktalanul fegyverszüneti tárgyalásokat kellett volna kezdenie a szövetségesekkel.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap