Náciknak segített volna menekülni a holland királynő a belga király szabadságáért cserébe
2019. május 2. 17:18 MTI
A második világháború végén Vilma holland királynő magas rangú náci foglyok elengedését ajánlotta fel a németeknek III. Lipót belga király és családja szabadon bocsátásáért cserébe - írja keddi számában a Trow holland lap.
Korábban
Az újság a korabeli holland külügyminiszter, a londoni száműzetésben élő Eelco van Kleffens háborús naplójára hivatkozik, amelyet frissen publikált Michael Riemens holland történész „Őfelsége, Ön nem ismeri a való életet" című könyvében. 1945 márciusának végére Belgium és Hollandia déli része már felszabadult, és Vilma vissza is tért a felszabadított országrészbe, III. Lipótot azonban a németek fogva tartották Ausztriában, és édesanyja, Erzsébet attól tartott, hogy a családot a háborút elvesztő nácik megölhetik. Erzsébet aggodalmaira tekintettel Vilma felkérte külügyminiszterét, puhatolja ki a Vatikánnál, lehetne-e valamilyen menekülési utat nyitni magas rangú náciknak a belga királyi család szabadon engedése fejében.
A belgák nem szerették kétkulacsos királyukat
A holland királynő pápa- és németellenes volt, egy bajban lévő királyi család megmentése érdekében azonban hajlandó lett volna engedni az elveiből - derül ki a naplóból a Trow szerint. A holland lap szerint nem tudni, milyen eredménye lett Vilma kezdeményezésének. A belga királyi családot végül az amerikaiak szabadították ki a fogságból 1945 májusában. Sok hírhedt náci háborús bűnösnek sikerült Latin-Amerikába szöknie, de mindeddig nem lehetett tudni a szökésükben játszott esetleges holland szerepről.
A belgák jelentős része ellenezte III. Lipót visszatérését az országba a német megszállás alatt tanúsított kétkulacsos politikája miatt. Az uralkodó nem is tért vissza Belgiumba, Svájcban telepedett le, helyette régensként öccse, Károly Teodor állt Belgium élén 1951-ig, amikor Lipót fiát, Baldvint koronázták királlyá.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Jön a részleges napfogyatkozás, mi pedig jövünk az ehhez kapcsolódó mítoszokkal 17:37
- Szent Teréz teste több mint 400 év után is épségben: tudósok vizsgálják a csodát 16:43
- Átírja a múltat a nemek szerinti régészet? 15:31
- Álom és rémálom között – A Tanácsköztársaság árnyékában 15:02
- Véres billentyűk: Az elefántcsont-kereskedelem rejtett ára 14:03
- A rabszolgaság eltörléséhez hosszú út vezetett az Amerikai Egyesült Államokban 13:10
- Tudósok azt állítják, az ember jóval előbb tudott beszélni, mint azt eddig feltételezték 12:13
- A háború árnyékában sem feledkezett meg a bajbajutottakról idősebb Antall József 11:20