Öt kontinensnyi múmia Budapesten
2015. február 10. 13:20
A múmia szó hallatán sokan még mindig csak Egyiptomra gondolnak - ezt a megszokást szeretné felülírni a Magyar Természettudományi Múzeum októberben megnyílt, Múmiavilág című tárlata, amely öt kontinens 28 emberi és 10 állati múmiáját mutatja be az érdeklődőknek. A világ különböző részeiről származó, más-más időben, igen eltérően mumifikálódott különös testemlékeket eddig mintegy 1,7 millió ember látta Európában és Amerikában. A körút végeztével a múmiák visszakerülnek az anyaintézményekhez, és nagy valószínűséggel többé nem lesznek együtt láthatóak.
Korábban
Az első múmiakészítők
A mai Peru és Chile part menti területén több ezer évvel ezelőtt élt halásznépek lehettek a legrégebbi múmiakészítők, akiket egy öböl után chinchorróknak neveztek el a régészek. Ezen népek az i. e. 5. évezred elején kezdték mumifikálni halottaikat, kezdetben csak magzatokat, csecsemőket, gyermekeket, valamint a szoptatós anyákat. Később, körülbelül i. e. 3500-tól kezdve már nem válogattak az elhunytak között. A latin-amerikai régészek mindezidáig körülbelül 300 chinchorró múmiát fedeztek fel, ám ezeknek csupán fele volt mesterségesen tartósítva, a többi tetemet az Atacama-sivatag forró és száraz homokja természetes úton mumifikálta.
Újszülött chinchorro kisgyermek múmiája. Chilében, az Atacama-sivatagban találták, i. e. 5000-1700-ból származik, arcát agyagmaszk, fejét emberi hajból készült paróka fedi.
A chinchorrók igen egyedi eljárással biztosították elhunyt szeretteik túlvilági boldogulását: először a holttest belső szerveit távolították el (az így kialakult űrt agyaggal, lámaszőrrel és szárított növényekkel tömködték be), majd a csontokról lefejtették a húst. A csontvázat ágakkal erősítették meg, az izomszöveteket náddal és tengeri fűvel helyettesítették, ezt követően pedig fogták a korábban gondosan lenyúzott emberi bőrt, és befedték a tartósított testet. Ahol esetleg elszakadt vagy megrongálódott a természetes bőr, azt oroszlánfóka bőrével helyettesítették. Utolsó lépésként hamuval kevert sárral, majd feketés vagy vöröses festékkel kenték be. Az elhunyt arcát agyagmaszk fedte.
Nacza férfi múmiája tollas fejdísszel
Peru partvidékén i. e. 1700 körül - habár nem tűntek el végleg a chinchorrók - megváltozott a halottakkal való bánásmód. Húsukat már nem fejtették le, nem érte őket penge, hanem egyszerűen oldalra fektetett, zsugorított helyzetben kerültek sírjukba, ahol a forró homok és a száraz sivatagi környezet mumifikálta őket. Kiss-Stefán Mónika, a Magyar Természettudományi Múzeum szóvivője a Múlt-kornak elmondta, hogy a chinchorrók után csak i. e. 800-tól tűntek fel ismét a halottaikat szándékosan mumifikáló civilizációk.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap
- Bátyjához hasonló tragikus sors várt a „remény jelöltjére”, Robert F. Kennedyre tegnap
