Öt kontinensnyi múmia Budapesten
2015. február 10. 13:20
Korábban
Buddhista önmumifikálás
Pár napja számoltunk be róla, hogy Mongóliában egy nagyjából 200 éve elhunyt, lótuszülésben látható, mumifikálódott buddhista szerzetes teteme került elő. Kevesen tudják, de a Természettudományi Múzeumban is látható egy buddhista ereklyemúmia. Az ereklye egy 1100 körül élt 30-40 éves buddhista szerzetes múmiáját rejti, aki önmumifikálás során tartósította a testét. Holland gyűjtője azt gondolta, hogy egy szobor tulajdonosa, később, egy vizsgálat során derült csak ki, hogy egy szerzetest rejt az "alkotás".
A buddhista szerzetesek a Nirvana, a legmagasabb lelki szint elérésére meditációval készültek fel. Az egész napos meditációt több éven át tartó speciális diétával egészítették ki, amelynek végén készen álltak a halálra és testük mumifikálására. Ezer napig sóban gazdag, folyadékban szegény táplálékot fogyasztottak, majd ezt követően ezer napon át egy fa rovarölő hatású kérgét rágták.
Ezután visszavonultak egy sátorszerű építménybe, amelynek csak a tetején volt nyílás, ezen keresztül kaptak levegőt, táplálékot azonban már nem vettek magukhoz. A kezükbe csengettyűt fogtak, reggelente ezzel jelezték szerzetestársaiknak, hogy még életben vannak. Az utolsó csengőszó után pár nappal befedték az építmény tetejét, és csak ezer nap után nyitották ki újból. Az önmumifikált szerzeteseket a buddhisták szentként tisztelték, díszruhába öltöztették, vagy agyaggal beborítva, aranyfestékkel fedték be. A szerzetesmúmiákat templomaikban helyezték el, amelyeknek védelmezőiként szolgáltak.

Az öngyilkosságnak minősített módszert a 19. században betiltották, s ma már egyetlen rendben sem gyakorolható. A szerzetes bizonyára helyi szent volt, különben a hitvilág szerint teste sohasem lett volna képes romlatlan maradni.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59