Irodalmi Nobel-díj: szigorú hagyományok, ősrégi szabályok
2011. október 5. 17:41 MTI
Minden évben a hagyományokat szigorúan követve választja ki 1901 óta az irodalmi Nobel-díjasokat a Svéd Akadémia, a nyelvakadémia összetételét és munkamódszerét még régebbi, a testület 1786-os alapításáig visszanyúló rendelkezések szabályozzák.
Korábban
A svéd nyelv ápolására létrejött akadémia - amely a királyi akadémiák sorába tartozik - az előírások szerint összesen 18 embert számlál, mindannyian életre szóló tagsággal bírnak. Az akadémiának jelenleg 17 tagja van, Birgitte Trotzig májusban elhunyt, a helyére választott Tomas Riad decemberben foglalja el helyét.
Az irodalmi Nobel-díjasról szóló döntést az akadémián belüli, öt tagból álló bizottság készíti elő. A testület tagjait három évre választják, jelenleg Per Wdstberg az elnöke, és soraiba tartozik még Horace Engdahl, Kjell Espmark, Katarina Frostenson, valamint Kristina Lugn. A Nobel-díjról folytatott tanácskozások 50 évig titkosak.
Idén a korábbiaknál több szakértőt kértek fel, hogy nagyobb figyelem háruljon az Európán kívüli nyelveket képviselő írók alkotásaira - közölte a bizottság szóvivője. A lépést a Svéd Akadémiát ért kritika indította el, sokak szerint a díjazottak kiválasztásánál túlságosan "Európa-központú" az intézmény.
"A legutóbbi tíz díjból hetet európai író kapott. A szakértők a mi felderítőink a világban, segítségükkel egy fontos íróról sem maradunk le" - mondta el Peter Englund, az akadémia titkára. Első lépésként a bizottság 600-700 szervezetet vagy személyt kér fel levélben, hogy tegyen javaslatot a következő évi díjazott személyére. Ajánlást korábbi díjazottak, nyelv- és irodalomtudósok, tudományos intézmények illetve írószövetségek is tehetnek. Saját magát senki sem jelölheti, az indítványoknak legkésőbb január 31-ig kell beérkezniük Stockholmba.
Ezt követően a Nobel-bizottság névsort állít össze, amelyet végül az akadémia ötfősre szűkít. A tagok ezek után tanulmányozzák a jelöltek munkáját, majd beszámolókat készítenek. A díjazottról október elején szavazással döntenek: az akadémiai tagok legalább felének szavazatát elnyerő jelölt kapja az irodalmi Nobel díjat, melyet Alfred Nobel (19833-1896) kémikus, feltaláló és milliomos alapított.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
- Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban 20:05
- Különös viking sír Norvégiában 18:05
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából 16:05
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában 15:30
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén 14:05
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története 12:05
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül tegnap
- Arábia – az ősi illatok földje tegnap













