Irodalmi Nobel-díj: szigorú hagyományok, ősrégi szabályok
2011. október 5. 17:41 MTI
Minden évben a hagyományokat szigorúan követve választja ki 1901 óta az irodalmi Nobel-díjasokat a Svéd Akadémia, a nyelvakadémia összetételét és munkamódszerét még régebbi, a testület 1786-os alapításáig visszanyúló rendelkezések szabályozzák.
Korábban
A svéd nyelv ápolására létrejött akadémia - amely a királyi akadémiák sorába tartozik - az előírások szerint összesen 18 embert számlál, mindannyian életre szóló tagsággal bírnak. Az akadémiának jelenleg 17 tagja van, Birgitte Trotzig májusban elhunyt, a helyére választott Tomas Riad decemberben foglalja el helyét.
Az irodalmi Nobel-díjasról szóló döntést az akadémián belüli, öt tagból álló bizottság készíti elő. A testület tagjait három évre választják, jelenleg Per Wdstberg az elnöke, és soraiba tartozik még Horace Engdahl, Kjell Espmark, Katarina Frostenson, valamint Kristina Lugn. A Nobel-díjról folytatott tanácskozások 50 évig titkosak.
Idén a korábbiaknál több szakértőt kértek fel, hogy nagyobb figyelem háruljon az Európán kívüli nyelveket képviselő írók alkotásaira - közölte a bizottság szóvivője. A lépést a Svéd Akadémiát ért kritika indította el, sokak szerint a díjazottak kiválasztásánál túlságosan "Európa-központú" az intézmény.
"A legutóbbi tíz díjból hetet európai író kapott. A szakértők a mi felderítőink a világban, segítségükkel egy fontos íróról sem maradunk le" - mondta el Peter Englund, az akadémia titkára. Első lépésként a bizottság 600-700 szervezetet vagy személyt kér fel levélben, hogy tegyen javaslatot a következő évi díjazott személyére. Ajánlást korábbi díjazottak, nyelv- és irodalomtudósok, tudományos intézmények illetve írószövetségek is tehetnek. Saját magát senki sem jelölheti, az indítványoknak legkésőbb január 31-ig kell beérkezniük Stockholmba.
Ezt követően a Nobel-bizottság névsort állít össze, amelyet végül az akadémia ötfősre szűkít. A tagok ezek után tanulmányozzák a jelöltek munkáját, majd beszámolókat készítenek. A díjazottról október elején szavazással döntenek: az akadémiai tagok legalább felének szavazatát elnyerő jelölt kapja az irodalmi Nobel díjat, melyet Alfred Nobel (19833-1896) kémikus, feltaláló és milliomos alapított.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- 10 tény Irán múltjáról
- El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
- Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
- A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
- A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
- Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál tegnap
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 2024.05.02.
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 2024.05.02.
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 2024.05.02.