Hamisítvány a milliókért elárverezett maja kincs

A maja civilizáció fénykorában, 550 és 950 között készült, maszkot viselő kőfigura a legnagyobb szenzációja volt a párizsi aukciós ház hétfői árverésén.

Az árverési ház katalógusát tanulmányozva a mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet azonban arra a véleményre jutott, hogy a relikvia hamisítvány: a pajzsot és fegyvert tartó, turbánszerű fejfedőt viselő harcost ábrázoló szobor a közelmúltban készülhetett, de figyelmesen úgy faragták, hogy antik kinézetet kölcsönözzenek neki.

"Az alak próbálja felidézni a mai Mexikó délkeleti részén virágzó maja kultúra prekolumbiánus jellegzetességeit, de sem a 165,5 centiméteres magassága, sem pedig a lábak testtartása, valamint a lábbeli szíjai nem jellemzők erre a civilizációra" - fogalmazott közleményében az intézet, amely vizsgálódásai során arra jutott, hogy a hétfői liciten szerepelt tételek közül további 66 szintén hamisítvány.

Jean-Claude Binoche azonban szerdán kijelentette, a szobor "tökéletesen ismert", eredetisége "vitathatatlan" és a majákról szóló összes albumban látható. Szerinte Mexikó párizsi nagykövete háborút folytat a műkincspiac ellen, ugyanakkor nem tervezi, hogy jogi lépéseket foganatosítana Carlos de Icaza ellen, tekintettel arra, hogy a diplomata védettséget élvez. A párizsi követség ugyanakkor leszögezte, ő csak a szakértői véleményt továbbította. Binoche elmondta, kapcsolatba lépett a vevővel, egy nagy európai vállalattal.

Jacques Blazy, a prekolumbiánus időszakból fennmaradt tárgyak szakértője, az árverés előkészítője "teljesen nevetségesnek" tartja a mexikói véleményt, amelynek szerinte a "legkisebb alapja" sincsen. A harcos szobra "rendkívül ismert, teljesen megismerték már".

A kérdéses eredetű maja szobor Henry Law svájci iparos magángyűjteményből került kalapács alá, a vevő 2 912 000 eurót (786 millió forintnak megfelelő összeget) fizetett érte. A Drouot-ház az év eddigi legnagyobb sikereként ünnepelte a szobor eladását, illetve az érte fizetett árat. Az árverésen összesen 200 kőszoborra licitálhattak a vevők, az összbevétel kis híján elérte a 7,5 millió eurót.

A mexikói külügyminisztérium tájékoztatása szerint párizsi diplomáciai képviseletén keresztül még az aukciót megelőzően kapcsolatba lépett a francia kormánnyal, hogy felhívja a figyelmet a csalásra.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban