2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: április  •  Nap: 02
22 találat
[1]

1507. április 2.

Meghal Paolai Szent Ferenc rendalapító

A calabriai Paolában látta meg a napvilágot. 13 évesen a ferencesek kolostorába vonult, 15 évesen már remete lett. Később többen csatlakoztak hozzá, és rendet alapítottak, amelyet `legkisebbeknek` (minimi) neveztek el, a hagyomány szerint 1452-ben. A minimisták rendjét néha Assisi Szt. Ferenc remetéiként emlegették. Paolai Ferenc csodatevő hírében állt, sok gyógyulást, sőt halottak feltámasztását fűznek a nevéhez. 1519-ben X. Leó pápa szentté avatta. Ő az olasz tengerészek védőszentje, általában mindenkié, aki tengerre száll.

[2]

1657. április 2.

I. Lipót a magyar trónra kerül

Bécsben meghalt III. Ferdinánd császár, akinek sikerült célját elérnie: megőrizte a császári koronát családja számára. Uralkodása alatt alakult ki az osztrák Habsburgok országainak egysége, ami fia, az 1655. június 27-én magyar királlyá koronázott és apja halála után trónra lépő I. Lipót (1640-1705) idején tovább erősödött. A sokoldalú, hosszú ideig uralkodó Lipót politikájának meghatározó eleme volt a Magyarország államberendezkedésének erősen katolikus színezetű, abszolutisztikus átszervezésére irányuló kísérlet. Ez a magyar rendek ellenállásának ismételt fellángolását (Wesselényi-összeesküvés, Thököly Imre mozgalma, a Rákóczi-szabadságharc) vonta maga után. 1687-ben sikerült elérnie, hogy az országgyűlés lemondott a szabad királyválasztás elvéről, elismerte a Habsburg-család örökös királyságát. Döntő fordulat következett be Lipót uralkodása idején az oszmán hatalom ellen vívott háborúban. 1683. után európai összefogással megindult és fokozatosan végbement a Magyar Királyság területének felszabadítása. Az 1699-ben megkötött karlócai békében a császár biztosította a felszabadult területek feletti uralmát, megteremtve ezzel a dunai Habsburg Monarchia alapjait. Ezzel párhuzamosan 1688-1690 folyamán Erdély rendjei is elismerték fennhatóságát, s ő a Diploma Leopoldinum-nak nevezett alkotmányban rögzítette a fejedelemség korábbi kiváltságainak és fennálló vallási viszonyoknak elismerését. Kísérlete a Habsburg-család spanyolországi uralmának fenntartására sikertelenül végződött, és az ún. spanyol örökösödési háborúhoz vezetett. Neve összefonódott számos kulturális törekvés támogatásával, egyetemalapításokkal, a barokk bécsi felvirágzásával. A történelem fintora, hogy a félénkségig szelíd, visszahúzódó uralkodó nevéhez fűződik a török kiűzése.

[3]

1791. április 2.

Meghal Gabriel Mirabeau francia politikus és író

Gabriel Honoré Victor Riqueti de Mirebeau Le Bignon-ban született 1749. március 9-én. Felelőtlenül kalandos ifjúkora és adósságai miatt állandóan harcban állt apjával, aki többször is börtönbe juttatta. Raboskodása idején írta a Tanulmány a despotizmusról című művét, s rabságában ismerkedett meg Ruffey Sophie-val, Monnier márki feleségével. Hozzá írta híres leveleit, melyeket 1792-ben adtak ki Levelek Sophie-nak címmel. Később Hollandiába szökött, de elfogták és kiszolgáltatták. Két évi rabság után 1779-ben szabadult. 1786-ban titkos politikai küldetéssel Berlinbe ment. Itt szerzett tapasztalatait A porosz monarchiáról Nagy Frigyes alatt, illetve - a névtelenül kiadott és nagy botrányt kavart - A berlini udvar titkos története című műveiben írta meg. 1789-ben Aix-ben megválasztották a harmadik rend képviselőjének, nagyszerű szónokként jelentős szerepe volt a Rendi Gyűlés Nemzetgyűléssé alakításában, s az ő 1789. június 23-i bátor fellépése (`... mi itt a nép akaratából vagyunk s csak a szuronyok hatalmának engedünk `) jelezte a francia forradalom kezdetét. Hatalmas szerepe volt az abszolút királyság megdöntésében, de távol állt a köztársasági gondolattól. A liberalizmus leple alatt az alkotmányos monarchia híve maradt. Népszerűségét vesztette a párizsi nép előtt, s később tekintélyt vesztett a Nemzetgyűlésben. Holttestét a St. Geneviéve templomban temették el, melyet ez alkalommal avattak a nemzet nagyjainak Pantheonjává. Két évvel halála után derült ki, hogy a királyi udvarral együtt titkos ellenforradalmi szervezkedést folytatott, ezért csontjait eltávolították a Pantheonból.

[4]

1792. április 2.

Az Egyesült Államokban bevezetik a dollárt

Az Amerikai Egyesült Államokban törvény mondja ki, hogy egységes fizetőeszközt kell bevezetni. Ez lesz a dollár, melynek neve az alnémet nyelvjárási, illetve német-alföldi `daler`-ből (tallér) származik. Az új pénzeszköz, a dollár mintája a spanyol peso, mely a XVI. és a XIX. század között a legfontosabb fizetőeszközök közé tartozik, mind Európában, mind a latin-amerikai spanyol gyarmatok egymás közti kereskedelmében.

[5]

1801. április 2.

Meghal Szabó József, az első magyar gabonanemesítő

Csepregen született 1742. március 17-én. 1761-től jezsuita szerzetes volt, Nagyszombaton teológiát tanult. A rend 1773. évi feloszlatása után világi pap, Szekszárdon káplán, majd Vácott püspöki szertartó, végül haláláig Besztercebányán plébános volt. 1789-ben kezdett gabonanemesítéssel foglalkozni. Először rozzsal, majd lengyelbúzával, végül hajatlan árpával kísérletezett, amelynek eredményeiről 1792-ben az első magyar gabonanemesítésről szóló könyvben számolt be. Kimutatta, hogy az alacsony terméshozamok az évszázadok óta változatlan, megrögzött, rossz szántási és vetési szokásokra vezethetők vissza. Bebizonyította, hogy a jó talajelőkészítéssel, a ritkább vetéssel, megfelelő hengerléssel, fogasolással, vesszőboronálással a három ujjnyi mélységbe vetett gabona 30-60 szorosát is visszaadja a vetőmagnak. Ugyanekkor alkalmazta az ún. szelekciós eljárást, amellyel a legjobban fejlett egyedeket választotta ki továbbtenyésztésre. Besztercebányán halt meg.

[6]

1810. április 2.

I. Napóleon feleségül veszi Mária Lujzát

Nagy pompával ünnepli meg esküvőjét I. Napóleon császár Mária Lujza főhercegnővel, I. Ferenc osztrák császár lányával. Ezt a házasságot nem vonzalomból, hanem politikai-dinasztikus meggondolásokból kötötték. A főhercegnővel való házasság I. Napóleon császárságának törvényesítését szolgálja. A császár vér szerinti örökösben is reménykedik. I.Napóleonnak ez a második házasságkötése. 1796. III. 9-én vette feleségül Joséphine Beauharnais-t. A gyermektelen házasságot 1809-ben felbontották. Napóleon 1809 októberében határozta el magát a válásra. November 30-án közölte Joséphine-nel a Tuileriákban, hogy érvényteleníttetni szándékozik házasságát. "Most is szeretlek - mondta állítólag -, a politikában azonban nincs szív, csak fej." S noha Joséphine arra kérte Napóleont, hogy vonja vissza döntését, a párizsi egyházmegye bírósága érvénytelennek nyilvánította a koronázás előtti napon nagy sietséggel lebonyolított esküvőt, mivel a ceremóniát tanúk nélkül folytatták le. Joséphine 1809. december 15-én átköltözött Malmaisonba és így 14 év után kivonult Napóleon életéből.

[7]

1849. április 2.

Megkezdődik a tavaszi hadjárat

[8]

1872. április 2.

Meghal Samuel Morse amerikai festő és feltaláló

Samuel Finley Breese Morse a Massachusetts állambeli Charlestown-ban született 1791. április 27-én. Neves festőként Párizsban volt tanulmányúton, s ott barátai révén bepillantást nyert a pezsgő tudományos életbe. Laikusként eközben gondolt először az információk rögzítésére és továbbítására, majd 1832. október 19-én vázolta fel egy kezdetleges távíró tervét, ahol a jelek rögzítéséhez papírra és ceruzára gondolt, nem pedig mágnestűre, mint a fizikusok, akiknek azonban nem sikerült a problémát megoldani. Hamarosan pontok és vonalak kombinációjából összeállította a később róla elnevezett ábécét is. Később megalkotta az elektromos távírókészüléket, majd az első távíróvonal Washington és Baltimore között épült ki 1843-ban, s 1844. május 24-én futott végig rajta az első mondat. New York városa még életében két szobrot emelt a tiszteletére. (A Morse-ábécé hosszú karrierje 1997-től lassan befejeződött: januárban Németország, majd Franciaország is megszüntette a Morse-jelek használatát a távközlésben, mert a parti őrség már nem használ rádióvevőt. A rendszer használatát a nemzetközi megállapodások szerint az ezredfordulóra megszüntették.)

[9]

1919. április 2.

Ideiglenes alkotmány készül a tanácsrendszer működtetéséről

[10]

1927. április 2.

Meghal Prohászka Ottokár katolikus püspök

Nyitrán született 1858. október 10-én. 1881-ben szentelték pappá. 1884-ben Esztergomban a teológia, 1904-től a budapesti egyetemen a dogmatika tanára, 1905-től székesfehérvári püspök volt. A magyarországi keresztényszocialista mozgalom egyik vezetője, 1903-ban ő alapította az első keresztényszocialista szervezeteket. 1911-ben Magyarországról feljelentették a Szentszéknél, ezért 3 művét indexre tették, s a modernizmus vétségében elmarasztalták. 1916-ban javasolta a hadviseltek földdel való jutalmazását. Az I. világháború után tevékenyen bekapcsolódott a politikába. 1920-22-ben nemzetgyűlési képviselő volt, majd a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjának elnöke lett. A Horthy-rendszerben a részben általa megfogalmazott keresztény nemzeti gondolat lett a korszak hivatalos ideológiája. Nevéhez fűződött a papnevelés reformjának elindítása és megvalósítása. Hittudományi munkáiban és nagyhatású szónoklataiban erőteljesen fellépett a szocializmussal és a liberalizmussal szemben. Az egyház hagyományos idealista filozófiai alaptételét, a neotomizmust a bergsonizmus elemeivel ötvözte. A XX. századi magyar katolikus egyház lelki és szellemi megújulásának jelentős alakja volt. A budapesti egyetemi templom szószékén kapott agyvérzés következtében halt meg. Ma katolikus gimnázium őrzi nevét Budakeszin.

[11]

1937. április 2.

Meghal Tormay Cecile író

Budapesten született 1876. október 8-án. Első novellásköteteit 1911-ben követte az Emberek a kövek között című regénye, amely külföldön is nagy elismerést vívott ki: a kötet megjelent angol, német, majd francia fordításban is több kiadásban. (Később megfilmesítették a regényt Fényes Alice főszereplésével.) Az 1914-ben megjelent Régi ház című nemzedékváltó családregény még népszerűbbé tette, s megkapta a Magyar Tudományos Akadémia Péczely- díját. A Tanácsköztársaság átélt borzalmait a Bujdosó könyve című naplóregényében írta meg (1920), s ez okozta, hogy a szocializmus évtizedeiben műveit nem adták ki. 1922-ben létrehozta a Napkelet című folyóiratot, amelybe az első világháború után induló új nemzedék írt. 1934-ben trilógiába kezdett Az ősi küldött címmel, ezt azonban már Kállay Miklós fejezte be.

[12]

1944. április 2.

Rendelet születik a külföldi rádióadások hallgatásáról

Magyarországon 1944-ben kb. 1 millió rádió volt üzemben. A hadi helyzet valóságos megismerése érdekében igen sokan hallgattak külföldi adókat. Különösen népszerűek voltak az angol BBC, az Amerika Hangja és a Moszkvai Rádió magyar nyelvű műsorai. Az 1944. április 2.-án hatályba lépett 1310Ź/194. ME. számú rendelet kifejezetten megtiltotta és szankcionálta a külföldi rádióadások hallgatását, beleértve a zenei műsorokat is. A tilalom a német birodalmi, illetve a németek által megszállt területeken működő és német vezetés alatt álló rádióállomásokra nem vonatkozott.

[13]

1952. április 2.

Meghal Molnár Ferenc író, publicista

A XX. századi magyar polgári drámairodalom jelentős alakja Budapesten született 1878. január 12-én. Genfi jogi tanulmányait követően hírlapíróként tevékenykedett Budapesten. A doktor úr című első színdarabját 1902-ben mutatták be, s azt követően szinte minden évben új darabokkal jelentkezett, amelyeket magyar és külföldi színházak is állandóan játszottak. Az I. világháborúban haditudósító volt. A legtöbb vitát kiváltó színműve az 1909-ben bemutatott Liliom volt, amely az argót és a jassznyelvet színpadra emelte. Az 1926-os Játék a kastélyban a vígjáték keretein belül önmaga és közönsége elé tartott görbe tükröt. Összes művei már 1928-ban 20 kötetben jelentek meg. 1939-ben feleségével, Darvas Lilivel előbb Svájcba, majd az Egyesült Államokba költözött, s ott is halt meg New York városában. Utolsóként bemutatott darabja a hagyatékában megtalált Nászinduló (1996). Regényei közül az 1905-ben született Pál utcai fiúk, az ifjúsági irodalom maradandó alkotása lett a legsikeresebb, megszámlálhatatlanul sok nyelvre lefordították, s magyar-amerikai koprodukciós film is készült belőle. Főbb művei: A Pál utcai fiúk, Az ördög, Liliom, A testőr, A hattyú, Égi és földi szerelem, Üvegcipő, Játék a kastélyban, Olympia, Egy, kettő, három, Őszi utazás, Szülőfalum, Pest. Szórakoztató színműveit újabban ismét felfedezik, sokból tévéjáték is készült.

[14]

1966. április 2.

Megnyitja kapuit az újjáépített Közlekedési Múzeum

Az 1896. évi millenniumi kiállítás anyagára épülve alapították a Közlekedési Múzeumot, amely 1899. május 1-jén nyílt meg a látogatók előtt. Akkoriban tizennyolc mozdony modellje kápráztatta el a közönséget, köztük ma is látható az 1:5 léptékű Pest gőzmozdonynak a modellje. A millenniumi Közlekedésügyi Csarnokot Pfaff Ferenc MÁV felügyelő tervezte, és hasonlóan a többi pavilonhoz ideiglenesnek épült, a múzeum létrehozásával azonban fokozatosan állandó épületté alakították át. Az 1896-os kiállítás egyik legimpozánsabb csarnoka romantikus-eklektikus stílusban épült. A kupola átmérője 26 m, a magassága 67 m volt. 3100 nm-es kiállítóterében a vasút, a közút, a hajózás és vízépítészet valamint a posta, távbeszélő és távirda legfontosabb tárgyai kaptak helyet. A járművek, alkatrészek, különféle berendezési tárgyak valamint számos modell mellett fényképek, térképek, rajzok, menetjegyek adtak képet a magyar közlekedés fejlődéséről nemzetközi anyaggal kiegészítve. A hídépítészetet méltán képviselte a tordai Aranyos-híd 1:25 méretarányos modellje. A városi közlekedést eredeti járművekkel szemléltették: a debreceni gőzüzemű helyiérdekű vasút pótkocsija 1889-ből, Budapest első állandó - Baross utcai - villamosvonalának motorkocsija 1889-ből maradt meg. A folyamszabályozás és a tengerhajózás emlékei külön csarnokban voltak láthatók. A gyűjteményt fokozatosan gyarapították, időközben a repülés magyar és külföldi gépei, modelljei is helyet kaptak az épületben. A helyhiány azonban hamarosan nyilvánvalóvá vált, és több terv is született a múzeum bővítésére, illetve a Műegyetem mellé történő telepítésére. A pénzhiány és a két világháború azonban az elképzeléseket meghiúsította. 1944-ben két bombatalálat érte a múzeumot, jelentős károkat okozva az épületben és a kiállított tárgyakban. Hosszú évekig bizonytalan volt a gyűjtemény sorsa, s csak az 1950-es évek végén dőlt el, hogy helyreállítják a romos épületet. Szerényebb kivitelben - a kupolát, bár statikailag nem volt indokolt, lebontották - a kor ízlésének megfelelően építették át. Végül 1966. április 2-án nyitotta meg kaput az új Közlekedési Múzeum, amelyet 1970 végén a kormány országos múzeummá nyilvánított. A magyar közlekedésügy különböző szakágazatainak (vasút, repülés, autóközlekedés) története mellett feladatának tartja - többek között - a műszaki technikai ismeretterjesztést is. A múzeum látványosságai közé tartozik, hogy többféle régi közlekedési eszközt eredetiben is őriz. A múzeum 1987-ben új kiállítási épülettel bővült.

[15]

1970. április 2.

Felavatják a metró Deák tér-Örs vezér tere közti szakaszát

A budapesti metró építését 1950-ben kezdték el, de a túlságosan nagy költségek miatt a munka 1953-ben leállt, és csak 1963-ban indult újra meg. Az addigi terveket felülvizsgálták, és ha volt rá lehetőség, korszerűbb eljárásokat alkalmaztak. Az építkezés nehézségekkel járt; 1965-ben emiatt bontották le a Nemzeti Színház Blaha Lujza téri épületét. A kelet-nyugati vonal első, Deák tér-Örs vezér tér közötti, 6,5 km-es szakaszát 1970. április 2.-án avatták fel, Fock Jenő miniszterelnök szalagátvágásával. A szovjet gyártmányú kocsikon a 2 végállomás között 12 perces volt az utazás. (Az építkezés költségei megközelítették a 4 milliárd Ft-ot.)

[16]

1974. április 2.

Meghal Pompidou

63 éves korában, Párizsban elhunyt George Pompidou francia köztársasági elnök. Charles de Gaulle 1944-ben bevette Pompidout személyes törzsébe. Amikor de Gaulle-t 1958-ban miniszterelnökké választották, Pompidou egy évig kabinetfőnök volt, majd az alkotmánytanács tagja lett. 1962-ben Pompidou vette át a miniszterelnökséget, s 1969-ben köztársasági elnökké választották. A gaulle-istákból és mérsékelt republikánusokból létrehozott koalícióval a „modernizált gaulle-izmus” politikáját folytatta.

[17]

1982. április 2.

Megkezdődik a falklandi háború

5000 argentin katona elfoglalja a Falkland-szigeteket (más néven: Malvinas), amelyeket Nagy-Britannia 1833-ban vett birtokba. Az ott állomásozó 79 brit tengerészgyalogost rövid harc után ártalmatlanná teszik. Argentína számára a szigetek visszaszerzése nemzeti presztízskérdés: Leopoldo Galtieri tábornok, a köztársaság elnöke az ország belső nehézségeit ellensúlyozandó, külpolitika sikerekre vágyik. Nagy-Britannia a szigetek birtoklásából vezeti le igényét az Antarktisz egy részére, s erről nem óhajt lemondani. Június 14-én Nagy-Britannia visszahódítja a Falkland szigeteket. A gyors győzelem nagymértékben növeli az energikus miniszterelnök-asszony hazai népszerűségét.

[18]

1989. április 2.

Újjáalakul a Kereszténydemokrata Néppárt

[19]

1992. április 2.

Bosznia-Hercegovina függetlenné válik

Egy hónappal azután, hogy a Csontváry képeiről (is) híres Mosztárban fellángolt a muzulmán-pravoszláv-katolikus, vagyis bosnyák-szerb-horvát háború, az Európai Közösség elismerte független államként Bosznia-Hercegovinát, a volt Jugoszlávia középső részét, élén Alija Izetbegovic elnökkel. Szarajevo, Mosztár, Gorazsde, Tuzla - ezek a nagy bosnyák központok, magát Boszniát azonban összefüggő, nagy területeken szerbek és horvátok lakják. Mindenkit kielégítő rendezés csaknem két év alatt sem jött létre, bár számos tervezet készült és készül. A háború milliókat űzött el otthonukból, gyakran a visszatérés reményétől is megfosztva őket. A legtöbb menekültet Németország, Ausztria és Magyarország fogadta be, s itt a nemzeti jövedelemhez képes kétségkívül Magyarország vállalata a legnagyobb terhet. Háborús bűnökkel elsősorban a szerbeket vádolja a világ, anyagi és erkölcsi blokád alá helyezve Kis-Jugoszláviát, de ez a rendelkezés óriási károkat okoz a szomszéd országok gazdaságának is, míg a szerbek továbbra is kitartanak a magukat szocialistának valló nemzeti vezetőik mellett; a blokád 1994 elejéig inkább növelte a szerbség összetartását. A gazdaság azonban gyakorlatilag összeomlott, a szerbiai infláció olyan sebességű lett 1994-re, mint 1946-ban a magyarországi.

[20]

1993. április 2.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség akciónapot tart

1993-ban az Európai Szakszervezeti Szövetség akciónappá nyilvánította április 2-át, amelyen a szociális feszültségeket, a munkanélküliség problémáit vitatják meg a szakszervezetek Európa-szerte.

[21]

1997. április 2.

Meghal Durkó Zsolt zeneszerző

Szegeden született 1934. április 10-én. A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolát és a római Szent Cecília Akadémiát végezte. Sokoldalú zeneszerzőként alkotott pszichogrammákat, vonósnégyeseket, kantátákat, oratóriumokat, kollaidokat. Leghíresebb alkotásai: a Magyar rapszódia, a Díszítőelemek, a Halotti beszéd és a Széchenyi oratórium. 1972-77-ig a Zeneakadémián a zeneszerzés tanára volt, 1982-től a Rádió vezető lektora. 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja. Több hazai és külföldi zenei versenyt nyert. Kitüntették Erkel Ferenc-díjjal (1968, 1975), Kossuth-díjjal (1978), a Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjjal (1985, 1997), az érdemes (1982) és kiváló művész (1987) címmel. 1987-ben a XX. századi magyar zene támogatására megalapította a Magyar Zeneművészeti Társaságot, amelynek haláláig elnöke, a kortárs zene egyik legfontosabb fórumának, a Minifesztiválnak pedig egyik szervezője volt.

[22]

1997. április 2.

Meghal Tanaka Tomojuki, a Godzilla- filmek `atyja`

Oszakában született 1910. április 26-án. A japán filmgyáros meghatározó szerepet játszott a távol-keleti szigetország filmművészetében. Pályafutása során több mint 200 film producere volt, köztük olyan, művészileg nagyra értékelt műveké, mint a leghíresebb japán rendező, Kuroszava Akira Árnyéklovas című alkotása. A Kansai Egyetemen végzett fiatalember 1940-ben helyezkedett el a Thonónál, ahol 1953-ban már produkciós vezetővé lépett elő. Akkoriban Japánban még az amerikai filmek bemutatása jelentette az igazi kasszasikert, de Tanaka megjelenésével alapvetően változott a helyzet. 1954-ben az ő bábáskodása mellett, Honda Inosiro rendezésében bemutatták a Godzilla című filmet, amely többszörösen is korszakalkotónak bizonyult. Hatalmas nézősereget vonzott, s noha az addigi legdrágább japán filmnek számított, mégis jelentős nyereséget hozott. Főhőse, a 120 méteres mutáns őshüllő - King Kong és Frankenstein doktor mellett - a modern szörnymitológia meghatározó alakjává vált. A sorozatból 22 filmet forgattak, s azok az Egyesült Államokban is népszerűek voltak. Utolsó darabjuk 1995-ben készült, s a szörny kimúlását Japánban valósággal `meggyászolták`. A szörny sikerét egyebek között azzal magyarázták, hogy történeteit aktuális politikai eseményekkel kötötték össze. Így például az őshüllőt egy, a Csendes-óceán térségében végrehajtott kísérleti atomrobbantás ébresztette fel évszázados álmából, s ekkor indult el először romboló útjára.