Türkmenisztánba menekülhetett az utolsó orosz cár testvére

Valójában Mihály volt az utolsó cár, mivel II. Miklós az ő javára mondott le, de 1917. március 2-ától mindössze 24 órán át uralkodott, s az ő sorsa máig a legtitokzatosabb a Romanov családban, mert 1918-ban nyomtalanul eltűnt.

Amikor egyetlen nap után lemondott, a szovjet kormánytól engedélyt kapott, hogy egyszerű állampolgárként éljen tovább. Nem sokkal később Permbe telepítették, ahol angol titkárával egy szállodában lakott. A hatóságok nem háborgatták, de akadt egy fegyveres munkásokból álló, "civil csoport", amelynek öt tagja 1918. június 13-ra virradó éjszaka elvitte őt és titkárát. Az egyik résztvevő, bizonyos Andrej Markov 47 évvel később a helyi történelmet kutató bizottság előtt elmondta, hogy az erdőbe mentek, ő lelőtte Brian Johnson titkárt, majd - mivel társai fegyverei többször is csődöt mondtak - Mihályt is. Ezután úgy döntöttek, hogy kialusszák részegségüket, s majd reggel folytatják.

Innentől több változat ismert: az egyik szerint reggel eltemették a holttesteket, s elhíresztelték, hogy megszöktek, a másik szerint a két áldozatnak reggelre hűlt helye volt, a harmadik szerint az egész történetet Markov találta ki. Tény azonban, hogy Mihály sorsa máig nem ismert, s hogy sok érv és adat szól a nagyherceg szökése mellett, így például az, hogy látni vélték 1919-ben a turkesztáni Merv (mai nevén: Mari) város közelében.

Nemrég jelentkezett a szerkesztőségben egy bizonyos Nagyezsda Lobaseva, aki állítja, hogy nagyapja, az 1975-ben elhunyt Berdi Kuzsuk, a mai Türkmenisztán területén fekvő Mari város néhai lakója maga Mihail Romanov nagyherceg volt. Állítását a hasonlatosság és számos egyéb külső jel - az arrafelé szokatlan fehér bőr és szürke szem - mellett nagyapja irataira, s a körülötte történt titokzatos eseményekre alapozza. Az idézett iratokat a nagypapa mindig magánál hordta egy tárcában, de halálakor a tárca - és az emlékként őrzött két nagy briliáns - eltűnt. Az iratok azonban nemrég előkerültek. Ezek szerint Berdi Kuzsuk - ez ragadványnév, valódi nevét nem árulta el - mezőgazdasági cselédek gyermeke, írástudatlan volt, s tényleg minden hivatalos papírt ujjlenyomattal "írt alá".

A megsárgult papírokból azonban kiderül, hogy dolgozott többször, több nyelven tolmácsként, és expedíciókon, nagynevű tudósok munkatársaként. Gyerekei-unokái türkmén neveket kaptak, de ő orosz néven szólította őket. Volt egy menlevele a területi hatóságoktól, és egy felhatalmazása Vlagyimir Iljics Lenintől, hogy Berdi Kuzsuk a forradalom vezérét bármikor felkeresheti - ez utóbbit az unokák átadták az illetékes múzeumnak. Havonta egyszer egy autó jött, a nagypapa egy hétre eltűnt, majd sok pénzzel jött vissza, 80 évesen még ő tartotta el az egész családot, temetésére pedig még a területi pártbizottságról is eljöttek.

Akadt a papírok között egy fotó is, hátán az "analfabéta" Berdi Kuzsuk igen kiművelt írásával. Ezt a lap átadta több írásszakértőnek - köztük a belügyminisztérium illetékeseinek, s az egyelőre elkészült előzetes értékelések eltérnek, de több szakértő úgy véli, hogy a régi fotón elváltoztatott, s a nagyherceg írására erősen emlékeztető írás látható. Igen hosszú és részletes cikke végén a Komszomolszkaja Pravda hangsúlyozta: ha akad, aki vállalja a költségeket, DNS-vizsgálattal egyértelműen igazolni, vagy cáfolni lehet a feltevést, s talán fény derül a történelem egy további fehér foltjára.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Közel-Kelet

• Bármi áron érvényesítette kereskedelmi érdekeit a brit Kelet-indiai Társaság
• Európaiként az elsők között tette meg a mekkai zarándoklatot Germanus Gyula
• Csak vesztesei voltak a nyolc éven keresztül tomboló iraki-iráni háborúnak 
• Csak néhány száz keresztény élte túl Jeruzsálem muszlim visszahódítását
• Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját
• Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
• Súlyos környezeti katasztrófával is járt a Sivatagi Vihar
• Megtalálták Marokkó első, római kori kikötői negyedét
• Kémkedés vádjával börtönözték be a fiatal Germanus Gyulát