Nácik által kilakoltatottakat keresnek Varsóban
2008. június 19. 18:31
A nácik által 1944-ben kilakoltatottakat keres a Varsói Felkelés Múzeuma, miután az intézmény a hadművelettel kapcsolatos német dokumentumokhoz jutott.
Korábban
Jan Oldakowski igazgató rendkívül értékesnek és a történészek által kevésbé ismertnek nevezte azokat a megszálló német hatóságok által kiadott lakhelykártyákat, amelyek egy magánszemély adományaként kerültek a múzeum birtokába.
A lista 561 személy nevét tartalmazza - többségük nő és gyermek - akiket 1944 augusztusa és októbere között a nácik erőszakkal kilakoltattak varsói otthonaikból. A névsort a múzeum feltette honlapjára (http://1944.pl) is, hogy megtalálják az eseményekről tanúskodó túlélőket, vagy leszármazottaikat. A felkelésnek ez a része még meglehetősen feltáratlan, ezért remélik, hogy a személyes történetek segítenek kitölteni egy űrt a második világháború történetírásában.
Az utcáról utcára folyó harc 1944. augusztus 1-jén tört ki és 63 napig tartott. Mintegy negyedmillió civilt öltek meg a felkelés során, amelyet többségükben rosszul felfegyverzett fiatalok robbantottak ki abban a reményben, hogy sikerül felszabadítaniuk Varsót a náciktól. A felkelést azonban leverték, és a lengyel fővárost lerombolták.
Oldakowski felidézte, hogy a felkelés első napjaiban a német katonák azt a parancsot kapták, hogy öljenek meg minden civilt. Miután azonban a parancsnokok úgy vélték, hogy egy ilyen totális megtorlás túlságosan sok katonát "kötne le", úgy döntöttek, hogy a lakosságot elűzik otthonaikból vagy pedig kényszermunkatáborokba szállítják őket.
A varsóiakat előbb a fővároshoz közeli ideiglenes táborokba hurcolták, később azonban voltak, akiket Lengyelország különböző részein élő családoknál helyeztek el. Összesen 700 ezer embert telepítettek ki Varsóból 1944 őszén, közülük 60 ezren koncentrációs táborokba, százezren pedig németországi munkatáborokba kerültek.
A most előkerült kartotékok azokról szolgálnak részletekkel, akiket a Lódz melletti Rozprza járásba küldtek. Mindegyiken rajta volt az illető neve, varsói és új címe, vallása, kora és aláírása is. A dokumentumok rossz állapotban vannak, emiatt egyelőre nem lehet őket kiállítani - közölte a múzeum.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Margaret Thatcher az Egyesült Királyság élén 18:05
- Az első szívátültetéssel sikeresen magára haragította a dél-afrikai rezsimet Christiaan Barnard 15:05
- Viktória királynő közbenjárásával szabadult ki a börtönből Kossuth Zsuzsanna 14:33
- Három kategóriában díjazták a Magyaroszág 365 fotópályázat alkotóit 13:20
- Jézus Krisztus születésének ünnepére készít fel minket az adventi várakozás 09:50
- Szegény amerikai lányból lett a brit parlament első női képviselője Lady Astor 08:20
- A hidegháború végét jelentette a máltai találkozó tegnap
- Virágzott a tudomány, az orvoslás és a költészet az ókori Babilonban tegnap
