Nem végeznek DNS-tesztet Dobó István maradványain

Pap Ildikó elmondta, hogy a `vélelmezett Dobó István-csontváz` töredékes, nagyon sok része hiányzik, de a meglévő csontok sincsenek jó állapotban, ami megnehezítette az embertani vizsgálatokat. `A koponya és az alsó állkapocs egy része szerencsére megvan, tehát viszonylag nagy valószínűséggel megállapítható, hogy 65-75 év közötti, markáns jellegekkel rendelkező, viszonylag magas férfi maradványairól van szó` - mutatott rá az antropológus.

Szerinte "a viszonylag magas" jelző is becslések alapján született, ugyanis hiányoznak a hosszúcsontok, így a combcsont, amelyek alapján meg lehet állapítani a testmagasságot. "Becslés alapján azt gondoljuk, hogy 178-180 centiméter magas lehetett" - tette hozzá a szakember.

A DNS-vizsgálatokkal kapcsolatban elmondta, hogy ehhez egyrészt ugyan megvoltak a feltételek, ám az eredményeket valamihez hasonlítani kell. Az egyenes ági leszármazottak sírja üres volt. Dobóruszka polgármestere ugyan felkutatott két távoli leszármazottat, ám a rokonság nem volt oly fokú, hogy a DNS összehasonlítását el lehetett volna végezni. Mindezek alapján Pap Ildikó úgy vélte, nem kizárt, hogy Dobó István földi maradványai kerültek elő.

"Egy antropológus ennél többet nem mondhat, a személyazonosításhoz tudni kellene, hogy az illetőnek, jelen esetben Dobó Istvánnak milyen személyes megkülönböztető jegyei voltak és azokat fel lehessen lelni a csontvázon. Erre az időtávlat és az akkori hiányos leírások miatt nem kerülhetett sor. Mi, az antropológia részéről azt gondoljuk, hogy lehetséges, pontosabban, nem kizárt, hogy a csontváz Dobó Istváné" - hangsúlyozta Pap Ildikó.

Jan Chovanec, a kutatást irányító Vlastivedne Múzeum archeológusa Dobóruszka (Ruska) község szentélyének 2006-ban kezdődött feltárását ismertette. Ennek során több személy földi maradványa került elő, négy-öt temetkezés különösen értékes volt, nagyon sok ékszert találtak a sírokban. Megállapították, hogy 16. századi temetkezések, és a bizonyítékok alapján feltételezhető, hogy a Dobó-család temetkezéséről van szó - mondta a szlovák régész.

Fodor László, az Egri Dobó István Vármúzeum osztályvezetője szerint "több minden" bizonyítja, hogy valóban Dobó István sírjára bukkantak. Mindenekelőtt a sír elhelyezkedése, ugyanis a szentély a Dobó-család kegyúri temploma volt, s ezt a férfit a fontosabb, déli oldalon fekvő leckeoltár alatt helyezték végső nyugalomra. Érdekességként Fodor László megemlítette, hogy a férfi dolmányának bal zsebében egy kis köves aranygyűrű volt.

"Ez pedig nem lehetett más, mint az eljegyzési gyűrű, amelyet feltehetően Dobó István halálakor a felesége helyezett a sírba. Ez női gyűrű, a zsebében volt" - mondta Fodor László. Mint az egri Vármúzeum osztályvezetője elmondta, majd minden női sírban találtak gyűrűt, karperecet, valamint násfákat, azaz igazgyönggyel és fehér zománcberakással, aranyfüsttel bevont ékszereket, amelyeket "nem akármilyen mesteremberek készítettek".

Lakatos László, Dobóruszka polgármestere a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a község lakosai régóta szerették volna fellelni Dobó István sírját. 2006-ban saját forrásból kezdték a feltárásokat, ám amikor a pénz elfogyott, az Egymásért Egy-Másért Alapítvány sietett a segítségükre. A polgármester bejelentette, hogy június 28-án lesz a szlovákiai községben Dobó István újratemetése. A sajtótájékoztatón bemutatták az egri várkapitány feltételezett földi maradványait, valamint a sírokból előkerült ékszerek fényképét.

(Múlt-kor/MTI)