Brutális ápolónők az első világháborúból
2008. május 6. 12:00
Egy új kutatás arról számol be, hogy a gyógyulni vágyóknak a valóságban igencsak vegyes tapasztalatai lehettek.
Korábban
A sebesültek naplói a Somme-tól Gallipoliig arról szólnak, hogy a katonák a kórházba kerülve nagyon sokszor csendben tűrték a nővérek, doktornők, és más ápolók brutális gonoszkodásait. Bár a kórházi magazinokban a sebészek gyűlölt figuráknak számítottak, és Vagdaló százados, vagy Szike százados néven emlegették őket, másokat nem nagyon lehetett kritizálni.
Nagyon sok visszaélésre adott lehetőséget, hogy a korban úgy gondolták: ha a fizikoterápia nem fájdalmas, akkor nem is hatásos. A kutatónő szerint az ápolónők gyakran átlépték a határokat, és sokszor olyan komoly fájdalmakat okoztak, hogy feletteseik is komolyan elgondolkodtak annak indokolt mivoltán.
Egy ausztrál közlegény például arról panaszkodott naplójában, hogy azt érezte, csendben kell maradni, amikor az orvos 5 centi mélyen beleszúrt a lábán található sebbe, hogy mintát vegyen a csontból. Egy másik katona is megaláztatásairól számolt be, amikor az ápolónő szinte letépte a tapaszokat az amputált karjáról. A nő ekkor ki is nevette őt, mondván a megmaradt karizma kisebb, mint egy gyereké. Jellemző lehetett az az előírás is, amit a női fizikoterapeuták kaptak: az amputált végtagok masszázsának erősnek és durvának kellett lennie, de nem annyira hogy újabb törést okozzon. A kisebb fájdalom nem számított.
Az egyetem Háborús Kultúrtörténeti Központját vezető Carden-Coyne szerint a naplók és a rajzok egytől egyig arról tudósítanak, hogy az önfeláldozó orvosok és nővérek mítosza nagyon sokszor álságos volt: akik a Királyért és a hazáért sebesültek meg, a legtöbbször szegényes ápolásban részesedhettek. A jó ellátás és a szakszerű ápolás képét a katonai propaganda alakította ki, a betegek nyilvánosan semmire sem panaszkodtak, azt csak a naplóikban örökítették meg maguknak és az utókornak.
A személyes fájdalmaikról és gyógyulásukról szóló beszámolóik különlegesen részletesek, ám azokat csak a naplóknak szánták, és ezért nagyon személyesek. Minden nap feljegyezték sebeiket, az orvosi személyzet hozzáállását, az ellátás részleteit, érzéseiket, kételyeiket, panaszaikat, és azt, hogy sokszor a legszívesebben visszautasítottak volna mindennemű kezelést.
A kutatónő szerint a naplók is azért születtek, mert a betegek azt érezték, hogy ezáltal visszanyerhetnek valamiféle irányítást az életük fölött. A magazinokban megjelenő karikatúrák és rajzok pedig azért kerülhettek nyomdába, mert a vezetők azt gondolták, hogy ezáltal is enyhíthetik a feszültséget a betegek és az orvosok között. Nem meglepő át, hogy Carden-Coyne úgy gondolja: a sebesültek emlékeit a mai napig kizárják a háború emlékéből, hiszen az ő tapasztalataik nagyon sokszor ellentmondanak a hivatalos, mára elfogadott képnek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2023
- Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában
- A marokkói bazárok kincsei
- A királyi konyha és a maradékok sorsa
- A marokkói bazárok kincsei
- A nyugati bűnügyi sorozatok virágzása a 70-es, 80-as években
- Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában
- Szocialista televíziós sorozatok a kádári Magyarországon
- Vonzó ellenfelek - Az amazonok
- Negyven éve mutatták be az István, a királyt
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap