Film a kommunizmus elleni hazai ellenállásról

Kovács István

A történetírás számára még ma is szűz területnek számít a magyarországi Fehér Gárda mozgalom története - noha éppen az Emlékpontban egy önálló kiállítóteremben emlékeznek a bátor ellenállókra. A szélesebb közvélemény szinte alig tud valamit arról, hogy az ötvenes évek elején sokan vállalták a legnagyobb veszélyt, mert úgy érezték, tenniük kell valamit Rákosiék kegyetlen uralma ellen.

A Fehér Gárda egy titkos, antikommunista szervezkedés volt. Magát az egész hálózatot csak a vezetők látták át, egy-egy összekötő négy emberért volt felelős, a többiekről nem tudott. A mozgalom sejtszerűen épült fel. A fehérgárdisták szűkkörben tartottak gyűléseket, arra készültek, hogy amennyiben kitör a forradalom, akkor ők állnak a folyamatok élére. Vannak olyan vélekedések is, hogy a Fehér Gárda - kis 56-ként - egyfajta korai előrejelzése lehetett a 6 év múlva kitört forradalomnak.

A parasztság kifosztása, a beszolgáltatás és a padlássöprés, az erőszakos téeszesítés, a kulákság elleni hadjárat, a megfélemlítés és az ÁVH terrorja váltotta ki azt az elégedetlenséget, amely a Fehér Gárda ellenállási mozgalom elindításához vezetett. Az első szerveződő egységek 1949-ben jöttek létre az Orosháza - Hódmezővásárhely közötti pusztán. A mozgalom főként a tanyai lakosságot ölelte fel, bár előfordultak Orosházán, Békéscsabán, Makón, Maroslelén és különösen Hódmezővásárhelyen városi-falusi sejtjei is.

A szervezkedés dél-alföldi részének két főszereplője Kovács István és Blahó János volt. Az Államvédelmi Hatóság besúgóhálózata segítségével göngyölítette fel a mozgalmat. Elsőként Blahó Jánost fogták el a hatóságok, majd 1950 őszén fokozatosan tartóztatták le a szervezkedés vezérkarát. A harminc vádlottból Blahó Jánost és Kovács Istvánt halálra ítélték, 22 személyt Kistarcsára internáltak. Blahóékat 1951. március 30-án kivégezték.

Kovács István, ez a 24 éves fiatalember a bírósági tárgyalásakor találkozott utoljára édesanyjával. A halálba készülő fiú úgy búcsúzott, hogy kitépett néhány szálat a hajából és azt adta oda anyjának, hogy maradjon neki valami emlék a gyermekétől.

A Fehét Gárda mozgalom Dél-alföldi történetéről Baté Szilveszter készített dokumentumfilmet. A filmben megszólnak a még élő fehérgárdisták és Kovács István mennyasszonya, Ravasz Mária Ilona is.