Őrült uralkodók

Feltárul a magyar olajipar története

2007. november 13. 10:00

Hamarosan egy olyan, tizenkét év alatt készített, nyolcrészes dokumentumfilm-sorozatot tűz műsorára az m2, amelyből a magyarországi szénhidrogénipar történetét ismerhetjük meg.

Olajperek és földgázmezők

A kőolaj és a földgáz nem pusztán energiahordozó, hanem számtalan iparág nélkülözhetetlen alapanyaga. A fejlett gazdaságok számára egyet jelent a munkavégzés képességével. Olyan természeti kincs, amely világgazdasági és világpolitikai események mozgatórugója immár száz esztendeje. A motorizáció, a modern háborúk, a fogyasztói társadalom létrejötte és válságai, a természeti környezetet végzetesen fenyegető ártalmak mind-mind összefüggésben állnak a szénhidrogének felfedezésével és széles körű alkalmazásával.

Buda Ernő bányamérnök és Pécsi Vera riporter az 1937-ben lefúrt Budafa II-es fúrásnál

Magyarországon 1937-ben Zalában találnak először ipari mennyiségű, kitermelhető kőolajat. A hazai szénhidrogén ipart a második világháború előestéjén a Magyar-Amerikai Olajipari Rt. (MAORT) alapozza meg: a zalai olajmezőkön befektetett tőkével, a korszerű technológiával és az amerikai szakemberek irányításával új iparágat, vállalatszervezést, munkakultúrát és életformát honosítanak meg Magyarországon.

A második világháború éveiben német, a háborút követően szovjet befolyás alá kerül a magyar olajipar. 1948-ban koncepciós perrel készítik elő az amerikai érdekeltségű MAORT államosítását. A kommunisták gazdasági hatalomátvételének egyik leghírhedtebb akciója nagy nyilvánosság előtt zajlik, a bírósági tárgyalást a rádió is közvetíti. A per fővádlottját, Papp Simont első fokon halálra, később életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik.

Az Alföldön a második világháború éveiben a Magyar-Német Ásványolajipari Rt. (MANÁT) végez kutatófúrásokat - sikertelenül. A front közeledtével a németek elhagyják a területet. Az alföldi kutatások 1945 után szovjet irányítással sem tudnak komoly eredményt felmutatni. A politikai vezetők szabotázst gyanítanak és perbe fogják, súlyos börtönbüntetésre ítélik Angyal Ferenc bányamérnököt és társait. A perek hosszú időre megfélemlítik az olajosokat, a zalaiak bénultságát a nagylengyeli olaj megtalálása kezdi feloldani.

Simon Pál, a Dunai Finomító első igazgatója Százhalombattán

Az erőltetett iparosítás jegyében felfuttatott nagylengyeli olajmező elvizesedése aztán ismét szabotázs gyanúját kelti. Az Állami Ellenőrzés Minisztériuma 1956 őszére gyűjti össze egy újabb büntető eljárás "bizonyítékait". A letartóztatásokat és a pert a forradalom kitörése hiúsítja meg. A forradalom alatt mindössze néhány hétig szünetel az olajtermelés, a megtorlásból mégsem maradnak ki az olajosok. 1957-ben tizennégyen kerülnek a vádlottak padjára "a szocialista államrend megdöntésére tett kísérlet és szabotázs" vádjával. Összesen közel százévnyi börtönbüntetést szabnak ki rájuk.

Az 1957-es év új fejezetet nyit Magyarország és a hazai kőolajipar történetében. A politikai vezetők a szénhidrogénipar fejlesztésétől remélik a krónikus energiahiány megoldását. A szakemberek új eljárásokkal sikeresen növelik a zalai mezők termelését. Nagy erőket összpontosítanak az alföldi kutatásokra, ahol két évtized kudarcai után megjönnek a várva várt sikerek: Pusztaföldvár, Battonya, Hajdúszoboszló. Túlnyomórészt gázt találnak, 1960-tól virágzásnak indul a hazai földgázipar.

2019. nyár: Őrült uralkodók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!