Feltárul a magyar olajipar története

Hamarosan egy olyan, tizenkét év alatt készített, nyolcrészes dokumentumfilm-sorozatot tűz műsorára az m2, amelyből a magyarországi szénhidrogénipar történetét ismerhetjük meg.

Olajperek és földgázmezők

A kőolaj és a földgáz nem pusztán energiahordozó, hanem számtalan iparág nélkülözhetetlen alapanyaga. A fejlett gazdaságok számára egyet jelent a munkavégzés képességével. Olyan természeti kincs, amely világgazdasági és világpolitikai események mozgatórugója immár száz esztendeje. A motorizáció, a modern háborúk, a fogyasztói társadalom létrejötte és válságai, a természeti környezetet végzetesen fenyegető ártalmak mind-mind összefüggésben állnak a szénhidrogének felfedezésével és széles körű alkalmazásával.

Buda Ernő bányamérnök és Pécsi Vera riporter az 1937-ben lefúrt Budafa II-es fúrásnál

Magyarországon 1937-ben Zalában találnak először ipari mennyiségű, kitermelhető kőolajat. A hazai szénhidrogén ipart a második világháború előestéjén a Magyar-Amerikai Olajipari Rt. (MAORT) alapozza meg: a zalai olajmezőkön befektetett tőkével, a korszerű technológiával és az amerikai szakemberek irányításával új iparágat, vállalatszervezést, munkakultúrát és életformát honosítanak meg Magyarországon.

A második világháború éveiben német, a háborút követően szovjet befolyás alá kerül a magyar olajipar. 1948-ban koncepciós perrel készítik elő az amerikai érdekeltségű MAORT államosítását. A kommunisták gazdasági hatalomátvételének egyik leghírhedtebb akciója nagy nyilvánosság előtt zajlik, a bírósági tárgyalást a rádió is közvetíti. A per fővádlottját, Papp Simont első fokon halálra, később életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik.

Az Alföldön a második világháború éveiben a Magyar-Német Ásványolajipari Rt. (MANÁT) végez kutatófúrásokat - sikertelenül. A front közeledtével a németek elhagyják a területet. Az alföldi kutatások 1945 után szovjet irányítással sem tudnak komoly eredményt felmutatni. A politikai vezetők szabotázst gyanítanak és perbe fogják, súlyos börtönbüntetésre ítélik Angyal Ferenc bányamérnököt és társait. A perek hosszú időre megfélemlítik az olajosokat, a zalaiak bénultságát a nagylengyeli olaj megtalálása kezdi feloldani.

Simon Pál, a Dunai Finomító első igazgatója Százhalombattán

Az erőltetett iparosítás jegyében felfuttatott nagylengyeli olajmező elvizesedése aztán ismét szabotázs gyanúját kelti. Az Állami Ellenőrzés Minisztériuma 1956 őszére gyűjti össze egy újabb büntető eljárás "bizonyítékait". A letartóztatásokat és a pert a forradalom kitörése hiúsítja meg. A forradalom alatt mindössze néhány hétig szünetel az olajtermelés, a megtorlásból mégsem maradnak ki az olajosok. 1957-ben tizennégyen kerülnek a vádlottak padjára "a szocialista államrend megdöntésére tett kísérlet és szabotázs" vádjával. Összesen közel százévnyi börtönbüntetést szabnak ki rájuk.

Az 1957-es év új fejezetet nyit Magyarország és a hazai kőolajipar történetében. A politikai vezetők a szénhidrogénipar fejlesztésétől remélik a krónikus energiahiány megoldását. A szakemberek új eljárásokkal sikeresen növelik a zalai mezők termelését. Nagy erőket összpontosítanak az alföldi kutatásokra, ahol két évtized kudarcai után megjönnek a várva várt sikerek: Pusztaföldvár, Battonya, Hajdúszoboszló. Túlnyomórészt gázt találnak, 1960-tól virágzásnak indul a hazai földgázipar.

Magyar történelem az olaj szemszögéből

Az 1965-ös év szenzációja az algyői kőolaj- és földgázmező feltárása: Magyarország legnagyobb szénhidrogén készlete válik ismertté, amely néhány év múlva tovább bővül a Szeged városa alatt meghúzódó telepekkel. A hazai kőolaj- és földgáztermelés csúcspontját  a dél-alföldi régió teljesítményének 20 éven át tartó felívelése jelenti. A korabeli tájékoztatás `szűkszavúsága` következtében minderről igen keveset tud az ország. Az iparág jelenlétére egy-egy kitörés hívja fel a figyelmet.

Esztó Péter bányamérnök első munkahelyén, a Hajdúszoboszlói Gázüzemben

Az egész világot megrengető 1973-as olajárrobbanást követő válságra az Egyesült Államok és Nyugat-Európa azonnali energiakorlátozásokkal reagál, a szocialista táborban azonban a "begyűrűzés" feltartóztatásával próbálkoznak. Magyarország folytatja az energiaszerkezet korszerűsítése érdekében elindított energetikai és vegyipari beruházásokat. A KGST tagországok megépítik az első gáztávvezetéket, nagy lendülettel folytatódik a hazai földgáz-program. A Kádár-korszakot az energiahiány fenyegető réme kíséri végig, amelyen a szénhidrogénipar fejlesztésével, a kőolaj- és földgázimport fokozásával és az atomerőmű megépítésével sikerül úrrá lenni.

Hollanday József bányamérnök Nádudvaron

A magyar geológusok, geofizikusok, olaj- és gázmérnökök szakértelmét és teljesítményét világszerte elismerik. Közülük valók a filmsorozat szereplői is, akik a kezdetektől az 1980-as évtized végéig tevékenykedtek a magyar kőolaj- és földgáziparban. Az eredeti helyszíneken felvett személyes visszaemlékezéseket levéltári dokumentumok, korabeli fotók és mozgóképek sokasága egészíti ki. A kibontakozó összkép több mint ipartörténet, sokkal inkább gazdaság-, társadalom- és politikatörténet, sok-sok drámai fordulattal.

A filmsorozat nyolc epizódja tizenkét év alatt készült el. Alkotói ez alatt a hosszú idő alatt gyakran szembesültek azzal, hogy a közvélemény rendkívül tájékozatlan a hazai szénhidrogénipar létét, jelentőségét, külgazdasági összefüggéseit illetően. Pedig a jelenben zajló folyamatok higgadt és méltányos megítélése aligha lehetséges az idevezető út és mai helyzet tényeinek ismerete nélkül.

---

Olaj, olaj, olaj! I-VIII.  Fejezetek a magyar kőolaj- és földgázipar történetéből
színes magyar dokumentumfilm sorozat (1995-2007)
rendező: Kóthy Judit
forgatókönyvíró: Kóthy Judit, Pécsi Vera, Topits Judit
operatőr: Pap Ferenc, Stenszky Gyula, Halla József
dramaturg, kutató szerkesztő: Topits Judit

A sorozatot az m2-n, késő esténként a Záróra helyén vetíti a Magyar Televízió, 2007. november 20-21-22-23-án és 26-27-28-29-én.