Rejtélyes őskori szobrot ástak ki a cseh régészek

A szobor az archeológusok által morvaországi festett cserépkultúrának nevezett korszak elején keletkezhetett. A kutatók által a felfedezés napjáról Hedvikának elnevezett szobortöredék azonban egyedülálló, hiszen az európai történelemben még soha nem találtak hasonlót. A Masaryk Egyetem régészeti intézetének szakértői szerint `a felfedezés átírhatja a neolitikumról gondolt ismereteinket is`.

A szobrot Masovicében egy építkezés előtti leletmentés során találták meg, és annak jelentőségéről az ásatást vezető Zdenek Cizmar régész nyilatkozott a Radio Praga tudósítójának. Szerint a cserépidol a mérete miatt is egyedülálló: a töredék 30 centi magas, így a teljes szobor 55-60 centi magas lehetett.

Bár a morvaországi festett cserépkultúra a közép-európai neolitikum során, i.e. 5000-4000 között Morvaország, Szlovákia, Magyarország és Ausztria területén több más hasonló figurális ábrázolást is hátrahagyott, a mostani lelet azonban abban is eltér azoktól, hogy régebbi és üreges.

Cizmar szerint a régészek még nem tudják, hogy ennek mi az oka, és jelenleg két magyarázattal szolgálnak. Az egyik szerint technológiai oka lehet: így könnyebb volt szárítani és kiégetni. Lehetséges azonban, hogy a rituális célokat is szolgáló tárgyba a szertartások során folyadékot töltöttek.

A kutatók reményei szerint a vizsgálatok további szakaszában megtalálhatják a szobor többi darabját is, majd azt a vizsgálatok után Znojmóban, a Dél-Morvaországi Múzeumban állítják ki.