Őskori cserépcsizmát találtak Horvátországban

2007. szeptember 20. 10:00

Cserép kiscsizmát találtak a régészek a vucedoli ásatásoknál Kelet-Horvátországban, a Duna jobb partján. A lelet az időszámítás előtti 2400 és 2800 közöti időkből való.

Korábban

Túlvilági harcos 1500 éves lábbelije

Kiásták a 17. századi csizmadiák műhelyét Sárospatakon

A boszorkányoktól védett a világ legkisebb Bibliája

Budapest határában állították fel Sztálin csizmáját

A horvát rádió és televízió híradása szerint Jacquelina Balen, a feltárást vezető régész elmondta, hogy a csizmácskán ugyanolyan ornamentika van, mint a Vucedolban, 1897-ben kezdődött feltárásoknál talált galambon. A fekete, égetett agyagból készült madáron fehér hullámvonalas rovátkák láthatók, és ez a kerámia máig Vukovar jelképe.

A vucedoli kultúra - amely az időszámítás előtti 2400-2800-as évekre tehető - Kelet-, Közép- és Dél-Európa egy részén virágzott. Ennek a mai kelet-szlavóniai vidéknek ókori lakói főleg állattenyésztéssel foglalkoztak.

A régészeti terület a dél-magyarországi határtól Bosznia-Hercegovináig húzódik, s a horvát szakemberek azt tervezik, hogy hatalmas régészeti-turisztikai parkot hoznak létre ebben a körzetben. Már elkezdték építeni például annak a háznak a mását, amelyben az ókorban a vucedoli ember lakott.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)