Atomtámadást tervezett a csehszlovák hadvezetés
2007. szeptember 20. 17:00
Az egykori Szovjetunió a hatvanas években többfrontos inváziót tervezett Nyugat-Európa elfoglalására, melynek részeként Csehszlovákia feladata lett volna Franciaország megtámadása.
Korábban
A történész szerint az ötvenes évek közepéig a Varsói Szerződés védekező stratégiát folytatott, melynek célja az volt, hogy egy esetleges katonai összecsapást a keleti erők áttoljanak a nyugati ellenség területére. A nukleáris fegyverek fejlesztésével azonban Moszkva kidolgozott egy olyan inváziós tervet, amely szerint a Vörös Hadsereg és keleti szövetségesei nyolc nap alatt Lyonig jutva elfoglalták volna Nyugat-Európát. A csehszlovák hadsereg feladata lett volna a franciaországi támadás. Olvasson a magyarországi atomtitkokról a HEti Válaszban!
A dokumentumok arra is rávilágítanak, hogy Moszkva nukleáris fegyverek bevetését sem zárta ki célja megvalósításához. Egy ilyen jellegű támadás esetleges emberi veszteségre furcsa mód nem tértek ki a tervekben, csak annyi említés esik, hogy a károk a nyugati oldalon jóval jelentősebbek lettek volna, mint a szovjet táborban.
A 130 nukleáris töltet bevetésével elképzelt Lyon elleni támadás terve 1986-ig érintetlen maradt Csehszlovákiában, a peresztrojka idején némileg - a védekező és támadó opciót különválasztva - módosították, majd 1990 januárjában Václav Havel köztársasági elnök kérésére a támadó opció és a német és francia célpontok kikerültek a csehszlovák hadi tervekből.
Petr Lunak szerint a dokumentumok világosan megmutatják a szovjet rezsim igazi természetét, amely a hatvanas évek elején, akkor fejlesztette ki nagyon agresszív stratégiáját, amikor relatív enyhülés kezdődött Kelet és Nyugat között, s a NATO soha nem tervezett szárazföldi támadást a Varsói Szerződés országainak területén.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2022
- A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
- Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
- Az embermentő Jane Haining
- Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
- Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
- Karikás Mihály és a Kis Pipa
- A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
- A Szentföld egy magyar tiszt szemével
- Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült
- A pestisjárvány miatt szenteltette magát pappá az opera műfajának megteremtője 20:20
- Új kampánnyal hívja fel a figyelmet a Szintlépés Alapítvány az adó 1%-ának fontosságára 17:40
- 7+1 híres merénylet a történelemből 17:20
- Bányatörvényeket is fordított a Nap és a Föld távolságát elsőként meghatározó Hell Miksa 17:05
- Szökött rabszolgáknak és bűnözőknek is menedéket nyújtottak a római katakombák 14:20
- Színészportrék és workshopok színesítik az nemzetiségi színházak idei fesztiválját 13:20
- Visszakerült Kolozsborsára a budapesti raktárépületből előkerült görögkatolikus harang 11:20
- Görkorcsolyás lányok tették sikeressé a világ leghíresebb gyorsétteremláncát 09:50