Titkos dokumentum a japán atomról

Annak ellenére, hogy a japán megadás előtt a katonaságnál szolgálatot teljesítőknek parancsba adták, hogy a háborús szerepléssel kapcsolatos iratokat semmisítsék meg, egy fiatal kémikus egy 23 oldalas titkos iratot tudott kicsempészni Japánból, melyből kiderül, tudósaik egészen közel jártak ahhoz, hogy a második vlágháborúban saját atombombát készítsenek.

A kémikus özvegyétől tavaly egy vezető japán tudomáyos kutatóintézet kapta meg a dokumentumokat. Kazuo Kuroda az iratokkal együtt 1949-ben az Egyesült Államokba emigrált, ahol később az Arkansasi Egyetem professor emeritus-a lett. Kuroda egy nukleáris kutatócsoport egyik munkatársától kapta az iratokat, melyek így elkerülhették a kötelező megsemmisítést.

A most előkerült titkos dosszié nemcsak arra vet fényt, hogy a japánok mennyire közel jártak már az atombomba elkészítéséhez, hanem egyúttal arra is, hogy ez korántsem képviselt volna olyan ütőerőt, mint a szövetségeseké. Egy másik tudós szerint egyébként a japán katonai kormányzat az Egyesült Államok nyugati partjánál tervezte a készülő japán atombomba bevetését.

Dr Kuroda tavalyi halála után özvegye a fél évszázadon át rejtegetett dokumentációt végül a japán Fizikai és Kémiai Kutatóintézetnek (RIKEN) adományozta.

Pax Americana : béke atombombával

A szigorúan titkosan és szinte korlátlan költségvetéssel dolgozó amerikai Manhattan Project már 1940 óta készítette elő az atombomba bevetését. 1945 július 16-án az új-mexikói Alamogordo melletti sivatagban sikeresen tesztelték az első nukleáris atombombát. A második világháború végén a szövetségesek a Tokiótól 700 kilóméterrel délnyugatra fekvő Hiroshimára 1945 augusztus 6-án dobták le az atombombát. Becslések szerint ekkor 140 ezer ember halt meg közvetlenül a világtörténelem első atombombájától. A hiroshimai városi önkormányzat adatai szerint összesen azóta 226870 ember vesztette életét a Hiroshimát súlytó atomsugárzás miatt, ebből 4977 a tavaly, már öreg korukban elhunytak száma. Hiroshima után három nappal Nagasaki-ban további 74 ezer ember halálát okozták a második atombomba bevetésével, ezzel augusztus 14-én Japánt megadásra kényszerítve.

Atom - emlékezet

Tavaly nyáron a hiroshimai atomtámadás évfordulóján az amerikai George Mason egyetem történészeinek kezdeményezésére megrendezték Harry Truman, amerikai elnök képzeletbeli bírósági tárgyalását. A vád szerint megsértette a jogszerű hadviselésről szóló nürnbergi elveket.

Idén augusztus 6-án 45 ezer ember gyűlt össze Hiroshimánál, hogy az atomtámadás 57. évfordulóján egyperces néma gyászszertartáson megemlékezzenek a második világháborúban porig rombolt városra és lakóira.

forrás : HistoryToday

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
• Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
• Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
• 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
• Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
• Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
• Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
• Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
• A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína