Tovább vitáznak az ügynökaktákról

Az alelnök elmondta: a hozzászólások során kiderült, hogy a bizottsági tagok szerint a legfontosabb a kutatás feltételeinek javítása. Új minőséget már nem egy-két anyagtól várhatunk, hanem a levéltárakban és máshol meglévő anyagok hatékony kutatásától - tette hozzá. Mint mondta, a bizottság emellett kéréssel fordult Péterfalvi Attila adatvédelmi biztoshoz, hogy melyek azok az adatok, információk, amelyekhez az úgynevezett Kenedi-bizottság jogszerűen, a törvényes feltételnek megfelelően hozzá tud jutni.

Ez azért fontos, hogy ne utólag derüljön ki, hogy személyes adatok és más adatok megismerése vitatható - mondta. Hozzátette: az ülésen Péterfalvi Attila jelezte, hogy ha a bizottság ilyen kérdéssel fordul hozzá, igyekszik rövid határidőn belül válaszolni.

Simicskó István, a bizottság KDNP-s elnöke azt mondta: a levéltár beszámolóját tudomásul vették. Kifejtette: az ülésen azt is elmondta, hogy nem tartja szerencsésnek, hogy a kétharmados, 2003. évi III. törvényt a kormány rendeletekkel megpróbálja felülírni. Magyarázatként hozzáfűzte: véleménye szerint a törvény szellemével nem fér össze, hogy kormányrendeletben megbíznak egy személyt - Kenedi Jánost - és egy bizottságot, hogy a titkos iratokba különböző mélységben betekinthessenek.

A kormány július 18-án döntött a koalíciós megállapodás kiegészítésében rögzített független szakértői bizottság felállításáról, amely az "ügynökügyben" az iratátadás törvényben szabályozott eljárásának teljesítését elemzi és értékeli. A szakértői bizottság vezetésére július közepén kérte fel a miniszterelnök Kenedi János történészt; a  bizottság tagjai történészek, kutatók. Az úgynevezett Kenedi-bizottság feladata, hogy listát készítsen azokról a rendszerváltás előtti titkosszolgálati iratokról, amelyeket még nem adtak át az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának.

A bizottságnak szeptember 30-áig kell elkészítenie első jelentését.

(Múlt-kor/MTI)