2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Múmiákat vallatnak a mexikói ezüstbányászatról

2007. szeptember 3. 10:00

Két amerikai egyetem tudósai vallatóra fogtak egy több mint száz múmiából álló, az elmúlt másfél évszázad során véletlenül fennmaradt mexikói temetői gyűjteményt.

Az amerikai Connecticut államban működő Quinnipiac Egyetemen csütörtökön ismertetett projekt keretében fogják tanulmányozni a múmiakollekciót, amely a nyugati féltekén a legnagyobbnak számít és feltehetően a nagy hőség miatt maradt fenn a mexikói Guanajuato város temetőjében - ma pedig egy ott berendezett múzeumban, a Museo de las Mumias termeiben található. A múmiák 1865 és 1950 között, különböző időpontokban kerültek elő.

Fennmaradásuk egy elmélet szerint a talaj nagy ásvány-, főleg kéntartalmával magyarázható, de a kutatók inkább a magas hőmérséklettel magyarázzák. Először 1865-ben bukkantak egy épen maradt mumifikálódott holttestre, amikor exhumáltak egy tetemet egy kriptából. A temetőben ugyanis adót kellett fizetni, s akiért nem fizették be, annak a tetemét eltávolították. Ez a gyakorlat azóta állítólag megszűnt, de még 2001-ben is láttak ilyen exhumálást.

A temető a kilakoltatott múmiákat egy helyi épületben tárolta, és ezek egyre nagyobb érdeklődést keltettek. A 19. század végén ezért nyílt meg a múmiamúzeum, amelynek anyagát most a Quinnipiac és a San Marcosban működő Texasi Állami Egyetem kutatói vizsgálják. Eddig egy expedíció során májusban 22 múmiát vizsgáltak meg és hamarosan újabb vizsgálatot szerveznek a munka folytatására. Eddigi tapasztalataikról beszámolva Ronald Beckett, a Quinnipiac Egyetem szív- és tüdőélettani professzora, valamint Jerry Melbye elmondták, hogy igen értékes adatokat találtak a bányaváros életéről.

Többek között rábukkantak egy csecsemő és egy magzat felvágott és aztán öltésekkel bezárt múmiájára, ami arra utal, hogy bebalzsamozták és felboncolták őket. Más múmiák azonban nem mutatták bebalzsamozás jelét. Egy tuberkulózisban szenvedő asszonyról megállapították, hogy túlélte egy tüdőgyulladás első fázisát. Egy másik asszony múmiájánál placenta-maradványt észleltek, ami arra utalhatott, hogy szülés közben halt meg, de nem tudják, mi történt az újszülöttel. Egy férfi és egy női múmiáról azt tartotta a közhit, hogy felakasztották őket, de a múmiák torkában nem találtak erre utaló sérülést - viszont lehetséges, hogy a nyakukon látható nyomok attól a magas gallérú öltözéktől erednek, amelyben elföldelték őket.

A kutatók a legkülönbözőbb technikákkal tanulmányozzák a múmiákat, endoszkóppal, CT-vizsgálattal tekintenek beléjük és az egyházi nyilvántartásokból is igyekszenek további rájuk vonatkozó adatokat szerezni. Számos korabeli betegség, a túlmunka okozta izületi gyulladás, tébécé és más fertőző betegségek nyomaira bukkantak a tetemekben, a számos gyerekmúmia pedig arról tanúskodik, hogy milyen magas volt a gyermekhalandóság az 1800-as években és 1900-as évek első felében.

A hegyekben fekvő festői Guanajuato városa ma is ezüstbányáiról nevezetes. A polgármester bízik abban, hogy a tudósok munkája nyomán hitelesebben be lehet majd bemutatni a város elmúlt másfél évszázadát.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár