Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?

Tény, hogy 1944. április 10-én két szlovákiai (magyar anyanyelvű) zsidó, Rudolf Vrba és Alfréd Wetzler megszöktek Auschwitzból, majd Zsolnán egy 33 oldalas „jelentést” készítettek a haláltábor borzalmairól, amely aztán kalandos úton érkezett meg Magyarországra.

Lefordításával sok időt fecséreltek el a zsidó vezetők, és egyes történészek máig úgy vélik, hogy ha hamarabb kezdik el széles körben terjeszteni, talán többen rejtőznek el és menekülnek meg. Mások úgy vélik, hogy a holokauszt eseményeit különösebben nem befolyásolta az „Auschwitz-jegyzőkönyv”, amelynek történetét a néhai Haraszti György történész alaposan feldolgozta.

Benne volt a hírekben

De mit tudhatott egy átlagos magyar olvasó a holokausztról? Bármilyen meglepőnek is tűnik, de az 1944. március 19-i német megszállás előtt is alapvetően tájékozódni lehetett a népirtó német politika néhány alapvető eleméről a magyarországi sajtóból. „Krakkóból kitelepítik a zsidókat” – szólt a Magyar Nemzet 1940. augusztusi cikke, de a lapok beszámoltak a szlovákiai és a bécsi zsidók deportálásáról is, utalva rá, hogy őket valahova Lengyelországba viszik.

A szélsőjobboldali Magyarság 1941 tavaszán egyenesen helyszíni riportot közölt a lublini gettóból, igaz, főleg a zsidók munkára kényszerítéséről számolt be. A Függetlenség az év szeptemberének végén adta hírül: a Cseh-Morva Protektorátus Eisenbrod kerülete immár „zsidómentes”, tehát „az egész kerületben egyetlen zsidó sem lakik”.

Bár hivatalosan 89 ezer zsidó élt Szlovákiában 1940-ben, a Kárpátmedence című lap 1942 májusában megírta, hogy már 45 ezer főt kitelepítettek, „ősszel pedig Szlovákia teljesen zsidómentes lesz”. Az év júliusában már azt is megtudhatták a Reggeli Magyarország olvasói, hogy megkezdték 80 ezer párizsi zsidó „koncentrációs táborba” hurcolását, majd onnan „Keletre” való deportálását.

1942 végén az Uj Magyarságban Vajta Ferenc közölt címlapos összefoglalót az európai zsidóság helyzetéről: szerinte jövő tavaszra „már egyetlen zsidó sem lesz a birodalom területén”. Belgiumból és Hollandiából „most vitték éppen az utolsó transzportot keletfelé”, Franciaország zsidóit pedig határidőre „irányítják vissza a keleti őshaza felé”.

Norvégiában „két héttel ezelőtt hozták meg a végérvényes zsidó-törvényt: a zsidó vagyon az államikincstárra szállt, a zsidók pedig a keletfelé induló hajókra”. Már a Balkánon is „összegyűjtötték a zsidókat: egyelőre munkatáborokban dolgoznak, de további sorsukról is gondoskodás történt [...]”.

A cikk teljes terjedelmében a Múlt-kor történelmi magazin 2024. őszi számában olvasható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült